A dunai hajóhadak története

KATONAI is TÁRSADALMI VISZONVAI. 337
geté a keresztény világot, egy röpiratot adott ki, melyben kévéseivé
a bécsi arseuál gyártmányait, azt tanácsolja a hadi kormánynak,
hogy a Schwartzwaldban, Algauban ésmás alkalmas
helyeken is állittassou fel hajógyárakat ; mert a félhold rettent
hatalmát csak mentl nagyobb vizi ervel lehet legyzni. »So
muss manu — úgymond — drei huudert, oder vier huudert
Schiflf vnd bei tausent oder mehr Holtzflössen habén, die mann
ira Schwartzen-walt, AUgaw, vnd an den auderu gelegnen
örtern kan machen lassen . Bei den Schiffen vnd Flossen
kan mann auch kleine Schiff vnd bretter habén, dass mann im
fali der uottnrfft in eil Schiffbrücken machen vnd eiu hauff
zum anderen kommen mag.« ^)
E régi hadi hajóarsenál a XVII. század második felében
pusztulhatott el. I. Lipót ismét életbe a.karta léptetni, de
törekvéseit részint szüntelen háborúi, részint pénzhiány miatt
nem koronázta siker. I. József alatt egészen megakadtak az ez
ügybeni tárgyalások. Annál nagyobb buzgalommal vette fel az
elejtett fonalat III. Károly, ki a spanyol bonyodalmak elintézése
után 1715-beu a legfbb hajóhivatalt (Oberstes Schiffamt)
bizta meg a hajógyárnak újból való szervezésével. A hajógyár
(Schiffbauplatz) a Fráterba tétetett át, a mai »Feuerwerksplatz«-ra,
s egész az úszóiskoláig terjedt. Az intézet élére
Davids Dániel angol és Gerson Frigyes hamburgi hajó-mépitk
állíttattak s még azon év szén megkezdték a gályaépitést.
III. Károly halálával (1740), minthogy a török háborúk hoszszabb
ideig szüneteltek, a práteri hadi hajógyárban is pangásnak
indult, majd aztán nemsokára végképen megsznt a munka.
1768-ban a dunai hadi hajókat már nem Bécsben, hanem a
Klosterneuburgban létesített császári hajóintézetben (Schiffamt)
készítik. A gyár élén Achsberg Ern hajó-épitmester áll.
Azon évi ápril 14-dikén kerül ki e gyárból és bocsáttatik vízre
az els dunai fregattá. Klosterneuburgban épité Nocetti
1788-ban a már említett kitn ágyúnaszádokat. Munkásokat
a trieszti császári marinából, s ha azok nem voltak elegendk,
Fiume, Buccari, Zeng és Velenczébl kapott. A bécsi hadi
hajóarsenál, a Duna-ágnak behomokosodása következtében idközben
hasznavehetetlenné s most már nélkülözhetvé lu. II.
József a katonai pékeket s a hadi sütházat helyezte el
benne. Elvégre a régi bécsi hajógyárnak kétszáz évig fenállott
vizmedenczéjét az életbe léptetett egészségügyi rendszabályok
szintén eltávolították, úgy hogy ma már nyomát
í) Rathschlag vnd christliches bedenken, wie oiie sonderliche
beschwerde der Türck zu wasser vnd Laud zii überzielien vnd zu vberwindeu
wei'e. {M, nemz. máz, könyvtár.)
DB. SZEXTKLÁKAY J. A ÜÜNAI HAJÚHADAK TÖRTÉNETE. 22