A dunai hajóhadak története

408
gáltatja. Zay idközben a komáromi naszádosok kapitányává s
országos naszád-fökapitánynyá, majd portai követté neveztetik ki.
Ez utóbbi minségében 1557-ig huzamosabb idközökben van
távol naszádosaitól. Helyette Paksy János parancsnokoskodik a
naszádosok fölött, tiszttartói czimen. Midn Zay 1557-ben haza
jön Konstantinápolyból, a magyar dunai hajóhad ügyeire már
csak kevés befolyást gyakorolhat. Mivel azonban a török békében
nem lehetett bizni, Ferdinánd lázas tevékenységet fejt ki, hogy
vízi hadseregét jókarba tegye. A vizi had dolgában azt kívánták
a rendek, hogy a hajóhad fparancsnoksága a királj' fiainak
egyikére bizassék 171
A török háború 1556-ban június közepén Szigetvárostromával veszi
kezdetét. Ali budai basa nagy készülettel száll a vár alá s negj'-
ven napig ostromolja azt. A vár védelmére még a stájer földrl is
hoznak sajkákat. Horvát-Stáncsics, Nádasdy Tamás és Zrinyi
Miklós megmentik Szigetet és amaz országrészt. 1566-ban rijra kitör
a török háború; a hetven éves Szulejmán ekkor indult el hatodik
magyarországi hadjáratára. A német birodalom és Magj'arország
roppant hadsereget küldenek ellene vizén és szárazon. A dunai
hader élére Eeichenbach Fülöp állíttatik, a magyar naszádosokat
Peth János és Zárai Pál vezeti. Szulejmán aug. 5-dikén Szigetvár
alá érkezik és körülzárolja a várat. Az alatt Grj'rnél tábori
tanácskozmány tartatik, melyben határozatba megy, hogy a királ}'
és serege G-yrnél maradjon. Zrinyi tehát segély nélkül hagyatik
Szigeten, és szept. 8-án hsi önfeláldozásával feladja Szigetet.
Miksa hadi készületeinek s a dunai llotta fölszerelésének csak az
volt czélja, hogy Bécs- és Ausztria veszélyeztetését meggátolja.
Szigetnél Szulejmán is meghal. Utódával Szelimmel fegyverszünetet
tart fen Miksa, De a békét mind a liatárszéli basák, mind
az idegen katonaság, mind a naszádosok prédáló kalandokra, erszakoskodásokra
és zsákmáuyszedésre liasználják ; a törökök pedig
ismételve betörnek az idközben trónra lépett Eudolf király területére.
Az ekkori magyar vezérek közül különösen Páltfy
Miklós, komáromi parancsnok, tünteti ki magát számos apróbb
dunai viadalban. Az eredmények, melyeket a magj'ar sereg ezen
api-óbb csatározásokban kivív, növelik a nemzet önbizalmát s a
magyar hadügy igazgatásába lépett Mátyás fherczeget 1594-ben
a tizenötévi nagy török háború meg}iyitására sarkalják. A vizi
hader sikertelenül harczol a törökök ellen Párkánynál, Esztergomnál
s Gyrnél. Komáromot azonban nem képes a török bevenni.
A vár megmentése Stárcsics várparancsnoknak, de fleg
Contrarius Márton és Za^mta Ferencz komáronü magyar naszádkapitányoknak
köszönhet. A komáromi naszádosok e jeles fegyverténye
bezárja a Dunán az 1594. évi hadviselést, mely alatt a
horvát végeken is szerencsével folyt a harcz a hitetlenek ellen. . 187
Az 1595. évi hadviselés június közepén veszi kezdetét a Dunán. A
hadjárat fczélja Esztergom és Visegrád bevétele, azaz a Duna
által képezett hadútnak felszabadítása. Egyidejleg az Esztergom
átellenében épült Párkány is ostromoltatik. A sok áldozat vérben
és pénzben egyik hadakozó félnek sem juttat jelentsebb eredményeket.
Szept. 2-dikán végre megadja magát Esztergom, röviddel
utóbb Visegrád is. 1596-ban Pálffy Miklós hajdúi és a komáromi
naszádosok oltalmazzák az esztergomi Duna-részt s beveszik
Váczot is. Vácz után szept. 3-dikán Hatvan szabadul fel. Ennek
kiostromlásánál is közremködnek hadi liajók. Buda megostrom-