A dunai hajóhadak története

48 KIRÁLYI HA.TÚSXKP.
tehntie-e, Ikmjij ben az orsza(/baii bele ne foglalja újoiian szervezett
honvédchai rendszerébe azon most már nélknlözhetlenné vált
hadieszközt, a. dunai hajóhadat, mehj nélkül a törökök berohanáés
békésebb uralkodás kívántatott volna, mint a mennyivel birt s a
meddig ö uralkodott. A nagy feladat — úgymond — utódaira maradt
örökségül. De sem közvetlen utóda, s kik annak kiskoi-úsága alatt az
országot kormányozták, sem a késbbi királyok nem fogták fel, nem
méltányolták a nagy fontosságot, melj'et Kálmán Dalmáczia s általa
Adria birtokába belyezett.« Azért ingadozott olj'annjára a magyar
királyok kezében a ránk nézve életérdekíí Dalmácziának birtoka s vele
az Adriaitenger s a keleti kereskedelem fölötti hatalom. Nem volt tengerészetünk,
melylyel Yelenczével versenj'ezliettünk s azt háttérbe szoríthattuk
volna ! III. Béla csak úgy tarthatja Dalmácziát Yelencze
ellenében, hogy állandóan nagyobb sereget kémtelen élelmezni a tengerparti
erdökben. Az 1190. évi háborúban a tengerparti városok hajóit
kölcsönzi el Béla s azokon vezeti fegyvereseit a velenczei hajóhad ellen.
A traiii foknál vívott tengeri harcz a vízen is helyöket álló magyar
vitézek részére dönti el ugyan a gyzelmet, de azért a háború tulajdonképi
tárgy-a, Arbe és a többi szigetek, továbbra is csak Velencze birtokában
maradnak. Imre király 1203-ban nápolyi hajókat bérel ki az Adriaitengeren
a velenczei hajóraj ellen, s ezeken szállítja embereit Zára visszavételére,
de a zárai polgárok a lagúnák városának hódolnak meg. mert a
magyar kírál^^nak nincs tengeri liatalma, hogy ket oltalmazhatná.
1216-bau, mikor II. Endre, atyjának fogadalmát teljesítend, keresztes
hadjáratra készül s a tengeren szándékozik útra kelni, Della Croce Pontiust,
Dalmát és Horvátország királyi helytartóját Velenczébe kiildi a
sziikséges hajók megszerzése végett. Ziani Péter berezeg a hajók bérletét
illet szerzdésben beleegyezik ugyan, hogy Velencze tíz hajót ad bérbe
a magyar királynak a sereg átszállítására, de mindjárt Zára városát is
örökre leköti Velenczének. Spalatóban még zárai és anconai hajókat is
szerzdtetni kellett. Mikor jjedig 1243-ban huszonhat gályát s húsz más
liajót küldenek a velenczeiek az elpártolt Zára visszafoglalására, Dénes
bán csak lánczokkal tudja valahogyan elzárni a város kikötjét, a nélkül
])ersze, hogy ezzel a védelmi szerszámmal megmenthette volna a fontos
lielyet Magyarország számára. Késbbi királjaink is szüntelen szorongatott
helyzetben voltak a magyar tengerpartokon a tengeri hajóhad
hiánya miatt. Ismeretesek Ki')bert Károly viszályai a velenczei köztársasággal,
Zára, Trau és Sebeniko birtoka miatt. KároU' mindannyiszor
rokonának, a szícziliai királynak hajóira szorul. Bi'ebirí Pál és Mladeu
tengermelléki bánok tehetetlen szemléli az ország területi épsége ellen
irányzott merényleteknek, míg valainel}' tengeri hatalmasság jó pénzéi't,
vagy még ennél is drágább kárpótlási áron ki nem segíti a magyar
királyt a bajból. S bár e jeles fejedelem minden alkalmat megragad családja
hatalmának s birodalma nagyságának emelésére, azt még sem tudja
soha kei-esztühinni, hogy három tenger mosta országát tengeri hadervel
is felruházza. Nag}' Lajos csak úgy igéi'i a kért segítséget Palaeologosz
János görög császárnak a törökök ellen, ha maga is elegend tengeri
ervel fogna rendelkezni. Ez a hadjárat szolgált els alkalmul, hogy a
király magyar tengeri hajóhailnak felállítását komolyan tervbe vegye.
Követet küldött Velenczébe CornariuoMárk herczeghez, kérve t : szereltessen
fel számára az ottani hajóg3'árban, az 1358. évi stipulácziók értelmében,
huszonnégy tengeri hadi gályát. De Velencze óvakodott attól,
hogy az Adrián Magyarországnak is hajóhada legyen. Lajos törekvései
meghiúsultak a tenu-eri hatalmára féltékenv si