A dunai hajóhadak története

KATOXAI É TÁUSADALMI VISZONTAI. 345
ÓS a fatorlaszok rejteke megköunyité a mszaki niunkások védelmét,
s kedvez partviszonyok mellett a szigetek alkalmas pontok
voltak a partraszállításra s löveggátak építésére. Hunyadi
János és Savoyai Jen vizi hadjáratai igen tanulságosak e
tekintetben minden idk stratégáira nézve. Hunyadi Zimony
alatt, a hol több apró szigetre szakadoz a Duna, vagyis a
Hadszigeten innen állitá csatarendbe hajóraját. A Savoyai
Jen hadjárataiban, a Száva torkolatától mintegy 600 lépésnyi
távolságban elvonuló keskeny Dunaág, a »Dunavicza« és a
»Czigan« nevíí szávai sziget szerepelnek. A Tisza torkolatában
épült titeli hajókiköt fleg azért birt stratégiai fontossággal,
mert a Tisza torkolatát az átellenes Zalánkemén rzé, magában
a Tiszában pedig, közel a kifolyáshoz, számos erds, bozótos
szigetcsoport ers kapu gyanánt zárja el a Tiszát a Duna
fell beigyekv ellenség elöl. A füzes partok kitn szolgálatot
tettek a czirkáló s kémjáró rségnek, födték hajóinkat a szélesebb
folyamágról közelg ellenségtl, és ez által fölényt és számos
elnyöket biztosítottak ílottillánknak a Duna és Tisza fölött.
Igen elnyös hajóhadállásúi kínálkoztak továbbá a Dunán,
Budán alul, Vörösmart, Baja és Futak, valamint a Karlócza
és Kovil közti dunarész. Azért szerepelnek e szigetes folyampontok
oly gyakran a dunai hajóhadak történetében. Az Al-
Dunán is fleg azért volt Törökországra nézve kitn védvonal
az oláh part, mert az al-dunai számos Duna-sziget majd mind
az oláh part hosszában fekszik : a támadó kénytelen tehát a
szélesebb folyamágon való átkelését a védnek fedett arcza
eltt végrehajtani.
A hol a hajórajt sem várak, sem ilyen természetes erdítmények
nem oltalmazták, azt nem tekintették alkalmas hajóhadállásnak
;
ott mesterséges torlaszok és zárgonyok építésével
kellett a hiányt lehetleg pótolni. Régenten »i)ald7iknak« vagy
»földvdrnak« hívták e mesterséges hadi védmveket, melyek
azonban nem csak víz partján épültek a hajós katonaság oltalmára,
de feltalálhatók szárazon is erdített városaink s kbl
épült bástyáink körül, st fellegváraink aljában. A török világban
a hajdúság, késbb a kuruczok által nagyszámú palánk
építtetett fleg a Közép-Dunán, a hol várak, vagy természetes
védek nem léteztek. A régi folyamparti palánkot, a milyen a
mi hadi hajóinknak segítségül szolgált, ekképen írja le saját
felfogása szerint egy XVII. századi történetíró : »Est Palanka
munimenti genus, non tam adversus justum hostem, quam
subitarios latronum incursus factum, turcis admodum frequens
tum ad propinquos christianorum pagos latrociniis infestandos,
tum ad praedas tutum in locum subducendas. Eas in hunc
fere modum construunt. Fossa vicum ambiunt ; hos viminibus