A dunai hajóhadak története

Kin.\T.y-X.\SZ.\T>OSOK. 79
czi s egyéb részjavakat Bácsban. ^) A l' irály-naszádosok fováhbi
förfénetc^ majdnem félszázadon kevesztl, e két derék fcsf vérnek
nevével fonódik egjjJ>e.
Révay István nagy szerencsétlenségek elestéjén vette
át a magyar dunai flottát. II. Ulászló után 1516-ban II. Lajos
belyezkedvén a roskadozó királyi székre, az erkölcstelenségl)p
sülyedt könnyelm s gondtalan udvar és nemzet föl()tt rohanó
vész gyanánt tornyosult össze egy végzetes átoknak batalma.
E hatalom most annál irtóztatóbb volt, mert nem elleusúlyozta
t('»bbé sem áldozni kész közszellem és hazafiúi lelkesedés, sem
ezéltudatosan nevelt és tömören összetartott ers nemzeti had.
A külföldi segély lyel való szüntelen bíztatások és az abba vetett
reménység, melyet a római curiának jóakaratú buzgalma s a
nyugateurópai államok nagymérv készüldéseirl szóló hangzatos
hírek még inkább növeltek, a könnyelm tétlenség álmába
ringatták a nemzetet. Az 1518. évi készületeknél azon három
út közül, melyeken a keresztény fejedelmek csapatait a félhold
ellen vezetni lehetett volna, X. Leo pápa a Magyarországon
keresztül vezet dunai utat ajánlá els helyen, »nam per
Danubium flumen vehi exercitus et paucorum dierum itinere
ad Coustantinopolim exponi posset.« ^) De a tervtl elvégre is
el kellett állnia, mert Magyarországnak egy nagyobb seregszállításra
alkalmas hajókészlete nem volt. Magyarország teljesen
ki volt ^merülve, s végromlásának szomorú napjait kezdé.
Éppen akkor, 1520-ban, vette át a roppant török birodalom
kormányát Magyarország legádázabb ellensége, Szulejmán.
Nagy hadvezéri s uralkodói tehetségekkel lángoló nagyravágyást
s reudkivíili szívósságot egyesíte magában. 1521. évi
februárban már megkezdé hadi készületeit Magyarország ellen.
Piri nagyvezér elre jött 200.000 törökkel, hogy Nándorfehérvárt
elvegye. A padisah utána ment a fsereggel. Ilyen roppant
haddal szemben kisszernek, gyarlónak tnt fel minden meglev
védeszköz, mely az ország déli végszéleit fedezni volt
hivatva. A dölyfös Héderváry Ferencz bán, noha dúsgazdag
volt, rossz katona létére egészen elhanyagolá a ffontosságú
') Narjy Iván: Mag-yarorsz. családai, IX. k. 690— 721. 11. — Meokell
itt jegyeznem, hogy Révay István semmiféle naplót sem hacjyot.l
hátra. Azon családi napló, melyet érdemes tudósunk Nagy Iván Révay
Istvánénak mond s mely a Történelmi Tárban (III. 245. s következ lapjain)
ki van adva, melyrl Ipolyi az Uj Magyar Múzeumban (1857. I.
441.) is értekezett, nem Révay Istváné, lianem Révay Lászlóé és a XVI.
század ötvenes éveibl való. Abban Révay István életét megvilágító adatok
nem foglaltatnak.
-) »Sanctissimi Doniini Papae Leonis X. una cnm coetn Cardinaliuin,
obristianissimorumque Regnni et Oratorum consult,ationes.« 1518.
évi nvi>nitat\-ány a m. nemz. múzeumi kiinvvliirban.