A dunai hajóhadak története

KIHÁlA'-NAS/.ÁlxiSOK. 61
eleiute uem adtak ueki hajót, hogy a réveu átkelhessen. ^)
Erre a hahxlra ijedt király még egyszer megesküdött a szentségre
és csak akkor kapott Szilágyitól hajót és engedélyt, hogy
a Dunán fölevezhessen a hegyen fekv titeli várba, a honnan
aztán sebes menettel szekéren Szegedre, majd Kecskeméten át
Budára hajtatott. ^)
Szilágyi hatalmaskodásának híre megdöbbenté az udvari
párt embereit. Újlaki Miklós szerémújlaki hajós vajda, amaz
idben nagy úr és tehets támasza a királynak, legott útnak
indítá saját hajóraját a Dunán, és nagy sebességgel Budán
termett csapataival, hogy az udvar oltalmára lehessen. ^)
A kiváliji hajósné'p ínfézméni/e 1. Mátyás hiválijiink korszakos
nrszáglata alatt újabb fordúltpiinthoz ért. Mátyás alatt
lett az valóságos katonai intézméuynyé, és nem csupán csak
védelmi czélokra, hanem támadó háborúk viselésére is alkalmassá
tétetett. Ekkor lesz a néinet mbitára naszádokkal fölszerelt
királyi dunai hajósokból, a dunai telekkatonaságból királynaszádos
had, mely e nagy király alatt éri el erejének s kabmni
fejlettségének legmagasabb fokát. Lényegében változatlan marad,
telkeit, réveit és szabadságait megtartja; de beillesztetik a már
évszázadok eltt legelbb Martell Károly óta terjeszteni kezdett,
az Anjouk alatt pedig nálunk is mindjobban megersr)dött
olaszos condottiere zs