A dunai hajóhadak története

,
30 KÓMA! KS NÉPVÁNDORLÁSKOR I H A.k'iIIADAK A DUNÁN.
háború kitör, Árpádnak egyik fia a mai Galacz tájékáu göyöfj
hajókon a Duna jobb partjára kezdi átszállítani a magyar
segédcsapatokat. De a bolgárok minden lehett elkövetnek,
hogy a magyar sereg átkelését megakadályozzák, st a partot,
hol kiszállandók valának, czölöpökre feszített ers kötelekkel
zárják el. A magyarok hsiesen védelmezik magokat görög
hajóikból az ellenök tör bolgárok ellen. Ekkor a császári
dereglyének fkormányosa, Barkalász Mihály, pajzsot és kardot
ragad, harmad magával partra szökik, szétvagdalja a köteleket
és lelkesült legényeivel utat tör a hajókból kiszálló
magyar gyorslovasoknak. ^)
Azonban hen az új hazában, a honfoglalás alkalmával
sphol sem találjuk öseinkH vízi harczban elfoglalva. Mindenütt
a pusztai népek egyszer fegyvereit és hadi eszközeit használva,
lóháton és úsztatva, réveken kelnek át a vezérek száguldozó
csapatjai. Tas, Szabolcs és Töhötöm seregei a »lá gázlókon « mennek
át az Ipolyon és Graramon, Árpád pedig a »görög révnéU kergeti
át a Tiszán az ellenséget. Mikor késbb Kadocsa a déli
vidékeket száguldozza be hadaival, hasonlóképen »gázlóko)i«
megy keresztül a Temes folyón. S míg ez a déli részeken tíirtéuik,
az ország szivében Árpád egy biztos átjáráson vezeti át
6-Budánál csapatait a túlsó partra, elnevezvén ezentúl az
átjárást »Meg}/er révéwk«. ücsöb és Vélek a »b'óldi révcn«
hatolnak keresztül a Tiszán, miután csapataikat a Krösön, a
szarvasi halomnál »átászfatfák.« 893-bau pedig, a Duna és
Tisza közének elfoglalása után, mikor a görögök birtokainak
dúlására indul a magyar sereg, saját tömlin úszsza át Bolgár-
Pejérváruál a széles Dunát, és aztán Szófiáig és Eilippopolyig
mindenütt nyeregben kalandozza be a vidéket, beveszi Spalatto
városát, végre meghódítja a Száva és Dráva közét is, a nélkííl
hogy számtalan összeütközéseinél valahol hajóharczot vívott
volna. Midn a magyarok 900-ban az olaszországi városokra
törnek és Yelenczét ostromolják, legfeljebb csak a prédául
ejtett néhány parti bárkát viszik az ütközetbe, de a tömeg
most is lóháton és tömlkön nyomul a lagúnák közé, hogy a
dogo gyakorlott hajóhada által visszaveressék. ^)
Ilye7i és hasonló veszteségek végre rá kényszerítik eleinket,
hogy hadi flszerelésöh't európai igények szerint^ egyelre le.galáhh
zsoldba szegdtetett vagy hatalommal eltulajdonított
J)
Mei/nevt Ilermann : Gescliichte des Kvie