A dunai hajóhadak története

KATONAI KS TÁRSADALJU VISZONYAI. 321
náltatott. A fejlett antik civilisatio korszakában csupán a kereskedelmi
hajók voltak tulaj donkép vitorlás hajók. Erre vall a
két hajófajnak különböz elnevezése is ; az evezsöket ird ymizo:
v/j£c;, a vitorlás kereskedelmi hajókat pedig óXxaÍ£;-nek hittak.
Az evezs hajók indogermán eredetek, a vitorlás hajók épitése
pedig már fokozott haladásról tanúskodik és a görög-román
korszakból való. ^)
Alakra és elnevezésre nézve, mely utóbbi közönségesen
az alaknak felelt meg, általában véve igen különbözk voltak a
hajók és különösen a dunai hadi hajók is.
Folyami hadi hajóinknak — nem említve most az Árpádok
korszakában hadi czélokra használt közönséges hajókat —
három történelmi elnevezése van: •»naszád«, »sajka« és »g(íltja«.
A két elbbi már a XV. században közhasználatban volt, a
gályát csak a XVI. században találjuk, de mind a. három
elnevezés idegen és kölcsönzött. A naszád indogermán eredetérc
rávall a sanskrit náus, a görög vaü; és a latin navis. E szókkal
látszik viszonyban állani a naszád, mely nyelvünkben könny,
karcsú, sudár hajónemet jelent. Eléjön Keltáinál is. Kenessey
Albert szerint, bizonyára helytelenül, osztálynév az, mely magában
foglalja a dereglyéket, ladikokat és csónakokat. Régiesen a
»náva« is eléjön a magyarban, és meg vau szintén a lengyelben
is a »nava«, az olaszban a »nave«'. Méltán feltnt azonban a
magyar Akadémia nagy szótárának szerkeszti eltt az »ád«
végezet, melyet puszta toldaléknak alig tekinthetni. 2) Ez aztán
kétféle magyarázatra adott alkalmat: némelyek németesen,
mások szlávosan fejtegették a » naszád « szó eredetét. A német
származás pártolói a XVI. és XVII. századi német történelmi
kútfkben gyakran elforduló »Xassarn«, »Xassauer« szavakra
hivatkoztak s álliták, hogy a naszád ama német elnevezésnek
eltorzított alakja, és hogy a »Xassarn«, vagy » naszád « néven
azon hajókat nevezték, melyek Nassauban készültek, éppen
úgy, mint »Hohenauer« és »Kelheimer« hajók azon hajók voltak,
melyek Hohenauban vagy Kelheimban ácsoltattak, A szláv
eredetet pártolók ellenben arra hivatkoztak, hogy a magyar
királyi hajónép közt nagyszámú szlávok szolgáltak, kik szlávul
»iiatízad«-nak, vagyis hajón ülknek neveztetnek.
A »sajka« elnevezést Istvánfi állítása szerint a törökök
hozták ]\[agyarországban divatba. Ok nevezték sajkáknak ama
hadi hajókat, melyeket a magyarok naszádoknak hittak. Ferdinándnak
1566. évi dunai hajóhadáról Írván, mondja: »Classis
e duodecim biremibus a parte Ferdinando relictis, quibus fere
1) Mommsen : Eöm. Gesch. I. és III. i'.
") Czuczor-Fofjarasi : A magyar nyelv szótára. IV. k, 741. 1.
DR. SZENTKLÁRAY J. A DUNAI HAJÚHADAK TÖRTÉNETE. 21