A dunai hajóhadak története

A MIMIÁCSI VKSZrül- A ZSITVArOUOKl r.ÉKKKl. 209
Az ezután következett békeügy tárgyalásának befejez
jelenete IGOG. évi október végnapjaiban Komárom alatt, a
Zsitva torkolatánál, a Duna árjainak keletet és nyugatot összek(>t
világútján, sajkákon játszótlott le. Bocskay követei, Illésházy
István, Xyáry Pál. Czobor Mibály és Hoffmann György,
a Duna partján táborba szállván, a császári udvar tekintélyének
megóvása és az alkuvó porta megalázása czéljából azt
kivánták, bogy a szultán küldöttei menjenek át bozzájok. Ali
basa és Habil effendi nagy fénynyel 23 sajkán jöttek fel Budáról
s szintén magokboz kérették a császáriakat. De az ide s
tova bajókázó küldöttek sehogy sem tudták közeiebi) bozui egymáshoz
a két követséget. Végre Ali, » miután a németek bitet
tnek, bogy a törökökön semmi csalárdság nem lészen «, megsznt
tovább torzsalkodni és »okt. 29-én 23 sajkájával jött fel
sok f török urakkal együtt Bocskay követeihez, kikkel együtt
sajkákon a Zsitva torkolatánál táborozó császári küldöttséghez
mentek.« Többszöri összejövet után november 11-én az egyezség
megköttetett.
A zsitvatoroki béke az els európai nemzetjogi határk,
mely az ozmánok magyarországi hódítása s hatalmának netovábbját
kijelölte. ^) Ezentúl a török uralom fokozatos hanyatlásnak
indul a magyar földön, s még a hódolt részekre nézve is
korlátok vettetnek e hatalomnak. E fordulat szükségkép maga
után vonja a dunai hadakozás gyérülését és n. folyami flottánk
hadi igénybevételének csökkenését.
1) V. ü. IpoJijl : Adalék a zsitvatoroki béke történetéhez. (Új
magyar múzeTim. 1851 — 1852. évf.)
DK. SZKX'l'KI.ÁüAV .7. A nrXAl 11 A.n'ill AI>AK 'I íiKlKNKTi:. 14