A dunai hajóhadak története

258 AZ r.LXKJIETF,SÍTÍ:SXr,K. KF.MZKTI Vl-JSZAIIATÁSXAK
nehézségeivel l)ajlófló császáriakuak mégis fölötte sok kárt és
nem kevesehb kellemetlenséget okoztak. Eadojevácznál 13
török ágyúnaszúddal kellett megküzdeuiök. Az ellenség 3 járómvét
vesztve csak akkor hagyott fel az attaquirozással,
midn már a császáriakban elég érzékeny károkat okozott.
Szept. 29-én a »Károly« ellen intézett támadást 19 török
sajka ; de ezek is, noha a partról segélyezve voltak, az esthomály
bekövetkeztével elhátráltak. Szept. 30-dikán ugyancsak a
» Károlyt « támadta meg 9 török sajka az Osztrova szigetnél. A
hajó fegyveres népének és a sajkásoknak ekkor is sikerit az
ellenséget rövid idö múlva elzni a láthatárról ; de néhány matróz
most is halva maradt.
Xagyobb bajt okozott az ellenség ezen meghiúsult támadásainál
a Duna csekély vizállása. Midn a császáriak, számtalan
nehézségek leküzdése után s folytonosan harczolva, elvégre
a Vaskapuig elvergdtek : megdöbbenve látták, hogy a Vaskapu
zuhatagjain a fölmeredezö sziklák miatt lehetetlen keresztülhatolniuk.
Lebocsát ották tehát horgonyaikat a Bek nevezet
szigetnél, egy órányira Orsova alatt, abban a szándékban, hogy
a gályákat, melyeknek kiszolgálására néhány sajkát is ott fogtak,
a sziget kikötjében kiteleltetik. Ez a szándékuk nem
mehetett teljesedésbe. Az ellenség már november 10-dikén fölvezette
hajóhadát a sziget közelébe, s vizrl és szárazról oly
hevesen bombázta a császáriakat, hogy nem maradt egyéb
hátra, mint lehet gyorsan elslyeszteniök a »Károlyt« és
»Erzsébetet«, aztán pedig sajkákra ugrálva megfutamodniok
Orsovára, a szigetre tolakodó ellenség ell.^)
Az osztrák csapatok minden ponton hátrányba jutottak,
és az illetk örvendhettek, hogy a fáradalmak s nélkülözések,
valamint a betegségek miatt szánandó állapotba jutott sereget
az idei hadjárat végén legalább császári területre, biztosságba
hozhatták.
A téli fegyverszünetet nem csak a fenyegetett vidékek
megszállására, vármvek és erdök építésére s kijavítására
használta a szorongatott bécsi hadi tanács, hanem a megrongált
és csúful elhanyagolt dunai hajóhad gyors helyreállítása
iránt is sürgs intézkedéseket tn, annál inkább, mert ekkor
még senki sem tudhatta: Belgrád vagy Temesvár lesz-e az
ellenséges ostromlás czélpontja. ^)
Havimer (Gesch. d. osm. Reichs IV, 340.) tévesen állitja, iiogy a
')
»Kávoly« és »Erzsébet« hajók a törökök kezébe jutottak, kik azokat fölégették,
elbb azonban az ágyúkat partra szállították. Ez az állítás a
bécsi badügyi levéltárnak erre vonatkozó emlékeivel ellenkezik és minden
alapot nélkülöz.
2) rniim L., id. ni. II, 38. 1.