A dunai hajóhadak története

,
20 lio.MAI KS XKT-VAXlxiUI.ASKORr II A.n iIIADAK A DIXAN.
építéséhez nem értettek. ^) Balamir fnök 374-ben lóháton kel
át a Volgán a nyugoti hunok tömegével s a Volga és Don között
lapdh/on veri meg a gyöngébb alánokat. Azután hunok és alánok
ugyanazon zászló alatt egyesülve, midn a góth Hermanrikh
királyságára rontanak, a Falus Maeotist meg a Borysthenest
világos éjjeleken gázlókon hatolják keresztül. A könny lovas
hunoknak nemcsak a távolság, de a folyók akadálya is játék
volt. A római földre menekül visigóthok Fridighern és Ulfilas
vezetése alatt a Dunához érkezvén, nem mehetnek át a folyón,
s karjaikat a túlpart felé terjesztve, kérik átbocsáttatásukat.
A rómaiak csolnakot küldenek hozzájok, melyben Ulfilas és
néhány elkel góth a római oldalra eveznek. A római fnökök
az Antiochiában mulató császárhoz küldik ket, hova azonban
csak római hajókon mehetnek. Valens római hajócsajpaiot
rendel ki a kívánságára ariánusokká lett és oltalmába fogadott
góthok átszállítására, kiket »honuk dühös ellensége, egy
utálatos és vérengz faj« üldözbe vett. ^) Keletrl jve nem
értenek a vízen való mozgáshoz ; legfeljebb vájt fatörzsekre
vagy talpakra bizzák magokat, de melyeket csak a benlakók
mintái után faragnak. Mikor a góthok után Balamir hn
csapatjai a Dunához érkeznek, k is megdöbbenve állapodnak
meg a rengeteg folyam eltt, s nélkülözvén a vízi jármüveket
egyideig nem háborgatják a tlparti római birodalmat, hanem
folytatják támadásaikat az innens oldali barbárok ellen. De
pár évvel késbb, 441. táján, mikor már Attila áll a dunai
húnbirodalom élén, lángba borítják Moesiát, rohammal veszik
1)6 Singidunumot, átkelnek a Száván s elfoglalják Sirmiumot,
Fannonia fvárosát, s ezzel Thrácziának fordulva, Nissáig és
Sofiáig kalandoznak, bebarangolják Thessáliát a Thermopyláig,
— de mindenütt csak lovasokkal harczolnak, hajókat
hadi czélokra ekkorá'g még sehol igénybe nem vesznek. Priscus
érdekes útleírásából legföljebb annyit tudunk meg, hogy a
Duna jobb partján hún révészek tanyáztak egyetlen faderékhól
vájt ladikokkal, melyek a hún hadsereg átszállítására voltak
szánva ^).
A 451. év jelzi azon határvonalat, melyen tál az Európában
letelepült hún had vízi eszközöket is kezd hódítási útjain, világ-
1) Nem tartok tle, hogy Grótli Jakabfi Szilárd, a »Nao-y Morvaország
és a magyaroké czímü mnek szerzje, ki a magyarokat tengereken
és nagy folyókon költözteti ki shazajókból, az állításommal ellenkezrl
gyzhetné meg a tndós világot.
-) Ammianus Marcellimix, XXXI. 4. »Transfretabantur in dies et
noctes navibus ratibusqne (t. i. a rómaiak hajóin), et cavath arhorum
alveis, agminatim impositi.«
") Exi-. Lfíffat. 41. 1. »nj(' nos barb.ari portitores in scoijlns unh-o
ligno i-oiisl.avli/iiis, qnas arboribns sectis et caviilis ad(u:íiant, exoei)erunt.«