A dunai hajóhadak története

18(5 A MOHÁCSI VÉSZTL A ZSITVATOROKI BEKKIG.
csatára voltak felfogadva, nem pedig azért, hogy várakat védjenek
vagy az ostromzárral járó különféle sanyarúságokat és nélkülözéseket
viseljék. Azt liivén tehát, hogy meg vannak csalva,
nagy zenebonával távozni akartak a táborból. Végre sikerült
mégis Pálffynak lecsendesíteni és visszatartani a zúgolódó csapatokat,
miután vezéreiket fényes Ígéretekkel és pénzzel megvesztegette.
Ez alatt Szinán idt nyert a hid elkészítésére.
Mikor Mátyás Komáromba érkezek, Szinán már a túlsó parton
állott seregével, közelebb a várhoz, melynek megviselt falait
18 ágyúból löveté, míg zárgonyai, lövészárkai és aknái, melyek
segítségével a várat fölvettetni szándékozék, elkészültek. Midn
Stárcsics az ellenség e vakmer törekvését s a veszedelmet, mely
abból a várrséget érhetné, megtudta: hadi tanácsba gyjté
hadnagyai karát és a komáromi naszádosok parancsnokait,
Contrarins Marion és Zapafa Ferencz kapitányokat, s közmegegyezéssel
kirohanásra szánta el magát. Lelkes beszédet intézett
különösen a naszádosokhoz, buzdítva ket, hogy a kitörésnél
bátran segítsék t az ellenség támadásában. Stárcsics egy
csendes alkonyatkor jó eredménynyel hajtotta végre hsi tervét.
Ütegei és a naszádosok közremködésével megnyitá maga
eltt a folyót s a támadó arcza eltt elhaladva s általános rohamot
vezényelve, oly ervel tzött össze az ellenséggel szárazon
és vizén, hogy nemcsak az elkészített torlaszokat s víárkokat
szerelte le s az ott dolgozó mszaki vezetket, munkásokat és
jancsárokat konczolta fel, de naszádosai által a török hajóraj
egy hadosztályát is elfogván, a hajókat kizsákmányoltatá, fejszékkel
összevagdaltatá, elmerítteté vagy hasznavehetetlenekké
téteté. Ekkor érkezek Komárom alá Mátyás fherczeg 40,000
fnyi tábora. Stárcsics diadalmasan vonulhatott vissza a várba,
melyet október 28-dikáig az összes török-tatár hadak ellen
megoltalmazott. ^)
A komáromi naszádosok e jeles fegyverténye bezárta a
Dunán az 1594. évi hadviselést. Szinán feltn korán téli szállásokra
ment. Az adott példára november elején a fherczeg is
eloszlatta mihaszna seregét, melynek éhes, féktelen csordái a
Csallóközbe vetették magokat s azt sáskák módjára teljesen
elpusztították.
Míg ezek a Dunán történtek, Miksa fherczeg, Mátyás
testvére, a horvát végek fökormányzója. több szerencsével harczolt
a Száván, s augusztus elején saját hadaival s a fölkelt
horvátsággal megvette Hrasztoviczát, Gorát, Petrinyát és
Sziszeket. Midn Petrinya elesett és a sziszeki török rség a
bukott szomszédvárat égni látta s a l])oros aknák fellobbaná-
') Katona, id. m. és k. 820— 823. 11., Istvánfi után,