A dunai hajóhadak története

A MOHÁCSI VlOSZTiH. A ZSITNAl ni;i iKl üEKEIG 187
sáiialí dörgését liallotta,
megértve a közeled veszélyt, felgyújtá
a várat s eszeveszettül roliaut a Szávcán készen tartott sajkákra.
E futás azonban oly bonyolult tömegekben történt, hogy sokan
már nem juthattak be a horgonyaikat hirtelen fölszed s mentl
elbb menekülni akaró hajókra. A parton maradt sokaság
látja már Erddi Péter huszárait vágtatni a Száva felé, de
hasztalan rimánkodik a dagadt vitorlákkal távozó társak
könyörületeért. Sokan a vizbe dobják magokat félelmökben s
vagy elmerülnek, vagy úszással menekülnek a másik partra. A
többit Erddi huszárai lekaszabolják, vagy foglyul ejtik. A
foglyok közt jajveszékel Ibraim, a gradiskai török hajóraj
parancsnoka is, ki sánta lévén és a sajkákra menekülk után
elég gyorsan futni nem birván, a szárazon veszett. ^)
Az 1595. évi hadviselés júnins közepén vette kezdetét a
Dunán. A dunai sereg vezérévé ismét Mátyás fherczeg, ennek
helyetteséül pedig gróf Mansfeld Károly németalföldi spanyol
királyi tábornok neveztetett ki, egy a férfikor virágában lev
munkás és hadgyakorlott vitéz, a belga seregnél a spanyol tengeri
hadnak fparancsnoka, ki szárazon és vizén már ez eltt is
sok katonai babért aratott.^) Mansfeld májusban érkezett Bécsbe,
a hol az ezen évi dunai hadjárat fczéljául ismét Esztergora és
Visegrád bevétele, azaz a Duna által képezett hadútnak felszabadítása
tüzetett ki. A törökök ellen mköd fsereg gyülekezési
helyéül Komárom jelöltetett ki, a hol június 28-ikáu
40,000 harczos volt összpontosítva, köztük 18,000 magyar hadfi.
A szentatya 15,000 fnyi csapatai csak augusztus második
felében vonultak be az Esztergomot vívó fsereghez.
Az apostolfejedelmek ünnepén, június 29-én, kerekedett
föl a keresztény sereg Komáromból, s a Duna jobbpartján két
hadoszlopban haladva, június 30-án és júl. 1-én érkezett Esztergom
elé. Mansfeld ugyanazon a helyen, a hol tavaly Mátyás
fherczeg táborozott, az esztergomi és nyárosi szigetek közti
Duna-rész mellett, állíttatá fel ftáborát, mely azonnal sáuczokkal
vétetett körül s a Duna balpartjával hajóhíd által kapcsoltatott
össze.
Esztergom várfalai nagyon megviselt, elhanyagolt állapotban
találtattak. A keresztényeken kívül 3500 török lakta a
várat, köztük csak -lOO fegyvervisel férfi. Maga a török helyrség
2300 emberbl állott. Ezt a csekély rséget magok a
törökök is kévéseitek, s július 6-dikán Mansfeld már arról értesült,
hogy Visegrád alá három elkel bég érkezett, kik 2 gályán
és három más hajón élelmi s hadi szereket szállítván Eszter-
1) Katona, id. m. és k. 759 — 760. 11.
2) Istvánfi, XXIX. 423, 1.