A dunai hajóhadak története

És A SAJKÁSOK IXTKZ:MÍ:N-VÍ:N-r,K KOnSZVKA. 253
császári badaknak átköltözését a Dimáu, valamint Belgrád
körül/árolását segélyezze. Jen berezeg ugyauis jn, 9-én
indult el seregével Pétervárad alól, átkelt a Tiszán és Bégáu,
s tábort ütött azon nagy síkságon, mely Nagy-Becskerektl
Páncsováig terjed, a míg összes seregét a Duna jobb partjára
átszállitbatná. Az átköltözés június 15., 16. és 17-dikén ment
Ez alkalommal 3 gálya a bajóbidnak
végbe a visniczai liidou.
és a csapatok átkelésének fedezésére szolgált, egy gálya az
ottani dunai szigetek fels csúcsánál, kett pedig a sajkákkal
és bárkabajókkal Visnicza alatt és fölött volt felállítva.
Június 19-dikén 50 sajkát és nebány félgályát küldött
az ellenség Alsnicza felé, bogy a császári badak átkelését és elbatolását
megakadályozza. Már késn érkeztek e bajok és sikert
nagy kudarczczal kellett a nándorfebérvári vízi-
nem érbettek ;
városi kikötbe visszavonúlniok. Sajkáink és a parti tüzérség
fokozódó barczkedvvel üldözték ket egész a török vársánczok
közelébe, a bol megállapodtak s az ntánok nyomuló fsereget
bevárták. A mint a császári sereg Belgrádnál megérkezett,
a török bajóbad ismét elbukkant a kikötbl és beveseu
kezdé a mieink balszáruyát ldözni. Azonban ezen vállalatuk
sem volt szerencsés. Jen berezeg egy ers ágyútelepet fordított
feléjök, melynek jól irányzott golyói a folyam tükrét csakhamar
simára sr)pörték. A császári sereg tábort ütött aztán,
melyet a Szávától a Dunáig sánczokkal s védmüvekkel ersített
meg,atábor mindkét szélét pedig badi bajókkal oltalmazta.^)
Miután Belgrád a Szávától a Dunáig körülzároltatott, a
visniczai bajóbidat a császáriak ismét széttagolták és két gálya
kíséretében a császári tábor közelébe bozták, a bol jún. 25-én
új bid készülvén, a bajóbad oltalma alatt az összeköttetés a
temesi részekkel újból belyreállitatott. A 127 bajóból álló
bidra két gálya és a sajkások bada vigyázott. A Dunavicza
torkolatában bagyott »Szent-rerencz« és » Szent-István « nev
gályák ugyanekkor Zimonyba parancsoltattak, a bova alig
megérkezve, júl. 5-dikén már barczba kellett menniök a török
félgályák ellen, melyeket a belgrádi basa kémszemlére küldött
vala. Az ellenséges bajok e támadása a törökökre nézve eredmény
nélkül maradt, st jelentékeny csorbájokkal végzdött.
Nebány sajkájokat elfogták a császáriak, több félgályájokat
pedig fenélícn ltték, úgy bogy kevés idre rá kénytelenek
voltak visszafordulni s a belgrádi vár ágyúinak oltalma alá
futni. Ugyanaz nap délután 50 fregattá, számos félgálya és a
sajkák egy jókora csoportja ismételte a támadást a császári
gályák ellen ; de bár egészen bekerítek baj óinkat, az ágyúk és
1) Fessler, X, 27. Meynert, V. r. 2., 365.