A dunai hajóhadak története

44 KIRÁLYI HA.JOSN'EP.
liugy valamely dolog, luelyrul említést ucm tesznek, egyáltalá-
Lau mmi létezett, vagy valamely esemény, melyet elliallgatuak,
egyáltalában meg nem történt. Az idegen s fkép a német
kútíökben közönségesen hallgatással szokott mellztetni az, mi
a magyar hadaknak kiváló erejét, elnyét vagy dicsségét
képezte. Az ellenség nem szólt arról, a mi neki nem tetszett.
Nemzetünk történelmi múltjának számtalan mozzanatai fölött
pedig szintén némán vonult el a magyar krónikások jegyezget
szelleme. A haza ezernyi sanyargattatásainak borús korszakában
inkább az érdekelte ket, a mi a féltékenyen rzött
államlét és nemzeti szabadság megmentésére a szükséges honvédelmi
eszközökbl még hiányzott, sem mint az, a mivel az
ország már úgyis rendelkezett. Ilyenkor tehát nem annyira a
kútfk hallgatása, hanem a történelmi tények és a fenforgó
körülményekbl levont következtetés a mérvadó. Hogy például
V. István, IV. László, III. Endre és Róbert Károly uralkodása
alatt aligha volt elegend hajórajunk a Dunán, azt e
királyaink hadviselésének összes körülményei majdnem teljes
bizonyossággal mutatják. Különben nem vezette volna István
1272-ben szárazföldön a magyar sereget a hbéres Szerbiába,
véget vetend a háborúnak, mely Uros fejedelem s fia és veje
közt támadt volt. Róbert Károly sem szorul vala osztrák
Frigyesnek hajóhadára, midn a dunai hadállásokat a hatalmas
Csák Máté kezeibl kiragadja és 1315-ben Komáromot és
Visegrádot megveszi. Nem kért volna 13.34-ben Róbert siciliai
királytól Szlavóniába küldend hajókat István bán számára. ^)
Számos délszláv hajósnépünk kün szolgált velenczei hajókon,
vagy a siciliai marinán állott fegyverben és matrózkodott, ^)
míglen 1349-ben Dusán István szerb császár tulajdon hajókat
nem készittete Velenczében. ^)
Okiratos bizonyítékunk van rá, hogy hajós személyzetben,
vagyis a vízi hadhoz megkívántató hajós legénységben ekkor
sem volt hazánk szííkében. Csak a hadi czélokra fölszerelt igeu
drága s költséges hajóanyagot, a tulajdonképi hajórajt nélkülözte,
melyen az ország folyamvidékein, a Dunán, vagy a
többi nagyobb vizek réveiben lakott hajós kompániák, hajóstolepek
fegyverfogható erejét az ellenség elé vihette volna.
I. Károly király idejébl, 1336. évi decz. 13-dikáról maradt
fen egy okmány, mely a királyi hajsnépr-k, hojijddcpeh,
h((j()stdrsnsáf/(>k ekkori létezését kétségkivülivé teszi. György,
') Wenzel : M-agy. diplomácziai emlékek az Anjou korból. I. 323. 1.
2) Ü. o. I. k. 324. 1. — 11. 45. 1.— II. 75. 1.— III. 130. 1. — II. 447. 1.
3) U. o. 11. 349. 1. — Veleuczében a szt. Márk bazilikája melletti
Yiartot szlavónok 2M>'tjáiiak (Riva degli scbiavoni) nevezik mai napiglan
is. {Pesti/ : Száz politikai és töi-téneti levél.)