A dunai hajóhadak története

:
ES A SAJKASOK IMEZMEN YICNEK KORSZAKA. 217
utóda. I. Rákóczy György fejedelem a liauczia és svéd koronával
szövetkezett III. Ferdinánd ellen, és Torsteusou Lénárd a
í'ranczia-weimári hadsereggel Kremsnél a Dunán megjelent
kétségkívül mködni kellett Magyarországban egy a Rákóczy
hségén lev vizi hadnak is ; mert Torstenson hadi tervének
sarkpontját éppen a Dunának Bécs fölött és Bécs alatt való
elzárása képezte. ^) De vájjon fel vannak-e valahol jegyezve e
magyar vizi ernek hadi tettei Megtudhatjuk-e valaha szolgálatait
és érdemeit a magyar szabadságügy védelmezésében
A magyarság, állott legyen az akár Lipót király hségél)en,
akár a nemzeti fejedelmek zászlai alatt, mind a török
harczok-
elleni erfeszítésekben, mind a függetlenségért vívott
ban, minden tle telhet áldozattal teljesíté hazafiúi kötelességét.
Ha a keresztény érdekek s fleg a kereszténység fbástyájának
Magyarországnak megoltalmazásában kötelességmulasztás történt
: az bizonyára Lipót s kormánya részén keresend. Az
idegeu hadakat is nem az ország segítségére, nem komoly
harczi munkára, hanem a föld népének kiélésére, elpusztítására
hozták az országba. Az 1683-diki török invásio alkalmával
kardcsapás nélkül adták fel Lipót német hadvezérei a harczra
kész Magyarországot, s a császári fvezér nem átallotta azzal
indokolni megbotránkoztató cselekedetét, hogy » neki a cs. k.
fhadi tanácstól parancsa van mindenekeltt az örökös tartományok
oltalmára és a hadak épségben tartására ügyelni. « -)
Feladatunk körén kívül esik részletesebben kiterjeszkednünk
honi történelmünknek e szomorúan tanulságos idszakára.
Kétségtelen, hogy még az elhanyatlott török hader is
óriási sikereket vívhatott volna ki Lipót ellen, ha a nagyveziri
pálczát jelesebb katonai talentum tartja vala kezében, s ha a
bódult félelmében ide-oda kapkodó cs. kir. fhadi tanácsot a
szövetséges hadak, fleg pedig Magyarország nem támogatták
volna.
íme rövid foglalatban a kivívott siker.
A mohácsi veszedelem óta mennyi honfi vér folyt, mennyi
er fogyasztatott a dicsvágyó ozmán hatalom visszaszorítására
! És e hatalom mégis annál fenyegetbb alakot öltött, s a
Duna völgyében annál beljebb furakodott Magyarország szivéhez.
Mikor Lipót 1657-ben trónra lép, a budai pasalik északi
szélei Gyrig, a Garamig és a Kárpátokig terjedtek. A király
') 1645. évi ápr. 12-éii írja a l'tíjedeleuuiek »
: secuiuluia teuue
ineum judicium caesaris cor vehemeiiter aggredi possemns, si etiam infra
Viennam Danubius occluderetur, quod meo judicio Posonii omniuni eoniniodissiine
fieri posset.« (Szilúijiji Sándor: Magy. tört. emlékek. XXI.
köt. 2-)0— 293. 11.)
2) Thaly Kálvidn : Az 1683-iki táborozás törtéuetéliez.