A dunai hajóhadak története

218 AZ ELXK.MKTESITKSNKlv, NEMZETI VISSZAHATÁSNAK
birtokában maradt keskeuy s liosözú magyar luki, a törökök
elleni tusakodásoknak s a magyar fejedelmi seregek barczainak
állandó színtere. S miutliugy a porta 1662-beu ismét Magyarország
felé lobogtatá boucsokjait : villámgyorsan szárnyalá be a
keresztény világot a rémbír, bogy a török bábor küszöbön van.
A török badjárat 1663-ban veszi kezdetét. Köprili
Abmed július közepén Eszéken keresztül Budára vezeti badait.
A százezernyi török sereg átbidalja Esztergomnál a Dunát, és
miután Érsekújvárt kézre keríti, iszonyú pusztítások közt
egészen Pozsonyig, söt a Morván túl egész Brünnig és Olmützig
dúl és éget. A nagyvezir utóda Kara Musztafa Bécs ellen
készit badjáratot. A birodalmi fvárost 1683. évi július közepén
körültáborolja és vívni kezdi. Szobieszky János lengyel király
megjelenése, a szövetséges badak és a bécsi rség kitartó
vitézsége megszabadítják Bécset. A badi szereitl, kincseitl
és 60 ezer emberétl megfosztott nagyvezir eltakarodik Bécs
alól s csak Gyr táján állapodik meg futásáljan, serege roncsaival.
A szövetséges badak üldözl)e veszik a futamlót, e közben
megveszik Párkányt és Esztergomot ^), megszállják Visegrádot,
Yáczot és Pestet, — s Budát is, bár sikertelenül, vívni
kezdik. A megbiúsult ostrom beszüntetése után, október 29-éD,
az összes ostromszerek sajkákra rakatnak s Esztergomba,
Gyrré és Komáromba szállíttatnak. Buda körülzárolása 109
napig tart és Lipótnak 23,000 emberébe kerül. E nagy
veszteség daczára még a tél folyamál)au 60,000 emberig egészíti
ki a császár megcsonkított seregét, de 1685;ben Buda
belyett a törökök által idközben ismét elfoglalt Érsekújvár
visszavételére basználja fel azt.
Érsekújvár elfoglalásánál szintén basználtak a mieink
kisebl) tagozatú sajkákat, a várat környez úgynevezett vízárokban
(Wasser-Graben). E sajkákon júl. 22-én a réstörö csapatot
(iNíinirer) tolták a bástyák alá. Fedezetül bannoveri
zsoldosokkal töltötték meg a sajkákat, kik igen vitézül viselték
magokat. A törökök a várljól köveket dobáltak a bajócskákra,
s egyet közülök el is sülyesztettek a színig telt vízárokban,
melybe a Nyitra folyónak egy ága szolgáltatá veszedelem idején
a vizet és onnan a Dunába ömlött.
Esztergom kiostvomlásánál az ottani török hajók a komái'omi
sajkások hatalmába kerültek. A lothrinoeni herczeg által kitzött föltételek
4. pontja ekképen szól : Man Avird auch etlicli Schilt' zur Abt'uhr
gebén, derer sich gedachte Guarnison (török), so alles auf einraal nicht
abgef Illírt werden könnte, öí'ters bedienen kann.« — ij. pont : »Weilen
keine Schil'fleuthe, so entbáhrlich seyn, vorhanden, als solle die Besatzung
schuldig seyn mit eigenen Leutlien ab- und auttahren zu lassen.« [Puncta
der CcuJitulation mit der Vestung Gran 1683, 27. Octoher. Nemz. múz.
könyvtár.)