A dunai hajóhadak története

42 KJKAl.YI HA.rdSXKl
furdításíi által auiiyirti uövelte, hogy még a kisoblj iicuicsek,
st cir várjübbágyok is számos vitézzel szaporíták a királyi
sereget. Az országba települt idegenek a beváudurlásiikkor
szerzödésképeu uyert királyi személy- és birtokjogok fejébeu
szintén a királyi sereghez szegdtették vitézeiket. IV. Béla
országlata alatt veszik kezdetöket a hadi czélokra, nevezetesen
pedig a Duna ersítésére szánt azon gazdag királyi adományok
és szabadságok, melyekben a Dunán fekv s hadilag fontos
várak, városok és azok furai, polgárai, de mindenekeltt az
esztergomi érsekek részesülnek. 1265-ben elviszi udvarnokait
Keszi helybl, s a mai Udvamokon telepítvén le ket, Koma-*
romot s annak polgárait oly^ kiváltságokkal ajándékozza
meg,
minket az általa épített Új-Pestnek (Buda) és polgárainak
adott. 1277-ben Tamás bán, Pozsony, Nyitra és Komárom
grófja, a IV. Bélától uyert szabadságot megersítvén, újólag
kiveszi Komárom lakosait a várparancsnok és az ottani curiális
gróf ítélete alól. ^) Esztergom várát 1249-ben az esztergomi
éi-sekre ruházza át Béla, és hogy az érsek azt szárazon és vizén
kellen védelmezhesse, úgy tle, mint fejedelmi utódaitól is,
terjedelmes uradalmakat nyer, melyek sokasága a XVI. században
már hosszú lajstromot tölt be. 1315-beu Komárom
vára és városa is, az összes szállásokkal, falvakkal és egyéb
járulékokkal, szintén az esztergomi érsek birtokába megy át.
Zsigmond király 1.388-ban pedig hozzáadta még Újfalut,
Baiothot, Genemarothyát az esztergomi és komáromi, továbbá
Rab, Csenke és Bery földjét az esztergomi megyékben. Ugyanilyen
kegyelmekkel gazdagíttattak Gyr, Pozsony, Buda és
Pest, bizonyára leginkább vizi hadi fontosságuknál fogva.
1246-bau léptek be a királyi hadseregbe a jánosrendi vitézek.
Nem olvadtak ugyan bele, de mint királyi sereg a magyar
király szolgálatába állottak. A király Rembold nagymesterrel
formális szerzdésre lép, melynek erejénél fogva a rend adományul
kapja némi részek kivételével a Szörényi Bánságot
egész az Aluta folyóig, és Kúnországot az Alután túl és Erdély
havasai alatt. A tartomány jövedelmeinek fele a királyé, másik
fele a rendé. Kúnország összes jövedelmeit huszonöt esztendre
a szerzet egyedül élvezi. Ezen kivül kap a szerzet a királytól
1) Ugyanily évtelm szabadságokat kap Komárom, mint ffontosságú
dunai erdítmény, 1307-ben Csak Mátétól, 1331-ben I. Károlytól,
1388-ban Máriától, 1401-ben Zsigmondtól, 1446-ban Hunyadi Jánostól,
1453-, 55-, 56-ban Kún Lászlótól, 1465 — 70-ben I. Mátyástól, 1518-ban
II. Lajostól, 1527-ben Zápolya Jánostól, 1538-ban I. Ferdinándtól,
1602-ben Eudolí'tól, 1609-ben II. Mátyástól, 1622-ben IL Ferdinándtól,
1651-ben III. Ferdinándtól, 1692 — 94-ben II. Lipóttól, 1712— 37-l)en III.
Károlytól, végre 1745-ben Mária Teréziától. (L. Fényes Elek: »Komárom
vármegye «).