A dunai hajóhadak története

KATONAI ÉS TÁUSADALMI VISZONYAI, 339
A bajüépit kompániák a magyarországi fels Dunának e
vidékén tehát ekkor már csak helyben mködtek és teherhajókat,
meg kereskedelmi járómveket ácsoltak ; de idvel ebben a
mesterségben is nagyon aláhanyatlottak. 2) A titeli sajkások
magok épiték Titelben az hadi sajkáikat; az építésre közönségesen
velenczei mesterek ügyeltek fel.
A régi »narale«-k vagy »nauUum«-ok helyébe 1790-ben
a császári hadi hajóhivatalok (Schiffamt) léptek. A magyarországi
hajóhivatalok, szintúgy mint az ausztriaiak a bécsi
f-hajóhivatalnak voltak alárendelve. Ilyen hajóhivatalok voltak
Magyarországon
: Pozsonyban, Komáromban, Eszéken, Pesten,
Péterváradon, Zimonyban, Páncsován, Szegeden, Temesvárott
és Sziszeken. Feladatuk a régi maradt : gondot viseltek a császári
járómvekre és azok fölszerelvényeire.
Ha a magyar dunai hajóhadnak hosszú ezeréves
múltjában
mindazon eredményeket, melyeket vitéz karral kivívott, de
mindazon nehézségeket is, melyeket szerencsésen avagy sok
önmegtagadással és nélkülözésekkel leküzdött, és melyek mind
elmúltának, míg — bár külsleg sokszor változva — egész
napjainkig fenmaradt, komoly megfontolással tekintetbe veszszük
:
lehetetlen egyrészt nem imádnunk az isteni gondviselést,
mely a világczélok elérésére szolgáló eszközöket, még a legcsekélyebbeket
is, emberi akarattól független idkig megóvja,
másrészt nem gondolnunk arra is, hogy azoknak az embereknek,
kik a hadviselés legnehezebb módját nem csak életfeladatul
választották, de pályájokou éltök fogytáig meg is maradtak,
bizonyos iskolázottsággal kellett birniok, mely ket terhes
pályájukra elkészité és keblökben a hivatásnak öntudatát már
a zsenge gyermeki kortól kezdve ápolá. Ezt az iskolázást és a
kötelességérzetnek korai fejlesztését, a kedvet és lelkesedést a
vizhadi életpályára, a családi körben, a szülk oktatásából
már a legzsengébb gyermekkorban sajátiták el vitézl hajós
népeink. Lehetetlen lenne máskép képzelnünk, mint hogy az
anya eldalolta, az apa büszkén elbeszélgeté a hajólegénység
hstetteit, elmondta saját élményeit családja körében, olykor
elvitte serdül fiát a nautikus gyakorlatokra, vizi rjáratokra
és naszádos kalandokra, — és a gyermek e történelmi légkörben,
úgyszólván játszva képezte ki magát hajós katonává, családja
hagyományain és elei példáján lelkesülve hírneves hssé
-) Csaplovks 1829-ben következleg nyilatkozik a komáromi liajóépitkrul
: »Weuiger gesclnckt sind die Komorner Scliiflbaumeiscr ; denn
sie beschríinken sicli liauptsáchlich. nur darauf, dass sie die aiis Baiern
aiif der Donau ankommenden Kellhammer zur Aveiteren Falirt nnd zu
Getreidetransporten zuricliten, nemlich dieselben ausflicken. bedaclien
und innerlicli einrichten.« (Gemálde v. Ungarn, II. 74. 1.)
22*