A dunai hajóhadak története

18 lioJIAl KS NKPVAXKORLASKOlíI HAJÓHADAK A DfXAX.
alsó-duuai osztályai eg'ymástól függetlenül, tulajdon paraucs-
. nokok alatt állottak, s mindegyik hajóraj a neki kijelölt vízi
területen telj esi té hadi feladatát. ^)
Érdélu nagyobb folyóit is hajózták a rómaiak. A régi
Apulumban, a mai Gryulafehérvárott talált felirásos márványtalapzaton
említtetik a » collégíum nautaru.m«, a régi Margó
helyén talált egy felirásos kövön pedig a »collegímn utriclarioim)i,«
azaz a révészek társulata. Más felirásos köveken
három római vám- és kiköthely fordul el Dácziában. A
Traján oszlopának domborképein a római katonák egy része
hajóJwn van feltntetve.
Pancirollus szerint a római dunai hajóhad ez idben 125
hajóból vagyis gályából, továbbá a Száván, Dráván ésMoraván
közleked 100 kisebb hajóból vagyis sajkából állott. 2) Gibbon
csak annyit jegyzett fel, hogy a rómaiak már Hadrián és az
Autoninek alatt állandóan nagy számú hajórajt tartottak a
Rajnán és a Dunán, hogy ezzel a barbárok országát pusztítsák
s a vizén való átkelésöket akadályozzák. ^) A hajóraj hetedrészét
évenként felújították a rómaiak. A köznép és az államhivatalnokok
külön adót fizettek birtokaik és földjeik után
arra, hogy a hajóraj hetede évenként részint újra építtessék,
részint kijavíttassék. A hajók kétharmadrésze »agrarienses,«
egy harmadrésze pedig »ludiciariae« nevezettel jelöltetett. '^)
Mommsen állítja, hogy Caesar uralkodása idejében 34
millió szeszter volt évenként az államköltségvetésbe fölvéve.
^) így contemplálva a dolgot (máskép nem is lehet ; mert minden
más felfogásnak ellentmondanának a fent idézett adataink), könny
belátni, hogy például a fels- és közép-dunai hajóhadnak közlekedését és
feladata teljesítését saját hatáskörében legkevesbbé sem akadályozta a
Salamon által felhozott azon körülmény, mely szerint a Duna zsákutczát
kéjjezett a Vaskapunál ; a Csallóközben és a pest-eszéki vonal töbl)
helyén pedig csak lassú közlekedést engedett szeszélyes folyása. (Buda-
Pest története. I. r. 277. I.) A fels- és középdunai hajóhad (kivéve talán
egyes eseteket rendkívüli szükség idején, mikor a hegj^eket is elmozdítliatni
helyökböl), mit keresett volna az eszéki vonalon, vagy a Vaskapu
zsákutczájában, mikor ama vonalaknak külön-külön hajóhaduk volt,
mely bizonyára nemcsak mint »komp« szerepelt és nemcsak »hajóhid;tk
fonására«, hanem a hadak szállítására és esetleges vízi támadások visszaverésére
is használtatott. 386-ban Kr. u. három ütközetben verte meg a
római hajóhad a- keleti góthokat a Dunán, mely alkalonnnal a gótbok
fejedelme Odotheius is éltítét veszté.
3) Ad notitiam Imp. 101. b; és Gehhardinál: Geschichte d. Rt:ic.lis
Hungarn u. d. damit verbund. Staaten. I. 139. y. jegyz. Hivatkozik rá
Ortvay : Kritikai adalékok Mai'gum töi-ténetéhez. 19. 1. 4. jegyz.
•'')
Geschichte de.i allmüUyeii Sivlceiix u. cihVícIich If/ileríjdiigps des
rövi. Weltreiches. Leipzig, 1844. T. k. 'JS — 'J9. II.
*) Pancirollus, id. iii.