A dunai hajóhadak története

306 l"OI.YAMI HA.JÚHAUUXK ii7A:iiVKZKTii,
rendszei'iut magasabb országos állásokkal, méltóságokkal és
gazdag birtokátruházásokkal jutalmaztak. Ekkép a hajóhad
vezérei többnyire dús jövedelmekkel rendelkez földesurak és
jeles nemzetségek sarjai lévén, társadalmi és vérbeli összeköttetéseik
az ország legkiválóbb családjaival kétségkívül csak
növelték ama nymbust, mely a királyi hajóhadat különben is
környezé. De bár a kapitányi állás közönségesen csak érdemesebb
családok tagjainak adományoztatott. mindazonáltal megtörtént
néha, mint például Ugrinovics Vitus kineveztetésénél,
hogy köznaszádosból vagy naszádos vajdából emeltetett föl valaki
a kapitányi díszes polczra. A hajóhadi tisztség rangfokozata nyílt
pályája volt a nemes versengésnek, melynél katonai httség,
vitézség és hadi érdemek által a közlegény is czélhoz juthatott.
A többször említett Fogas Ambruson és Filléresi Jánoson kivül
elfordul még 1527-ben Podvinnyay Tamás, 1548-ban pedig
Nesthe Lukács, kik vajdákból emelkedtek föl a kapitányi
kormányra.
Némely esetiben aJkapitday vagy heli/eftes kapitány is
alkalmaztatott a hajóhadnál. 1527-ben, mikor I. Ferdinánd
Révay Istvánt kapitánynyá nevezi, egyben tudatja vele, hogy
Podvinnyay Tamást társul adja mellé. »Ceterum scias —
olvassuk a kinevez okiratban — te una cum egregio hdeli
nobis
dilecto Thoma Podwynyay esse Capitaneum Nazadistarum.«
Megkívánta olykor az alkapitányok kinevezését a kapitány
betegsége vagy távolléte is. Thurzó Elek 1540. évi szept.
30-dikán arra kéri a királyt, hogy Erdhegyi Benedek beteges
naszádkapitány mellé egy arra való alkapitányt nevezzen ki.
»Is invaliditatis suae conscius, rogavit me — írja Thurzó, —
ut aliquem sibi collegam virum idoneum adiungerem.« ^)
A mohácsi vészt közvetlenül megelzött években kapitányi
hadsegédek is fordulnak el folyami hajóhadunknál.
1521-ben Radisa Bóeics oldalánál Szalay János és Boros István
;
ugyanekkor Gelley Sebestyén oldalánál Porkoláb Péter
és Nagy János naszádosok mködnek hadsegédi minségben.
E tiszti rangfokozat késl)b nem említtetik többé, valószínleg
azért, mert az I. Ferdinánd által életbeléptetett al- vagy helyettes
kapitányok, kik valósággal kapitányi hadsegédek valának,
fölöslegessé tették a külön hadsegédi intézményt. A hadsegédi
hivatalt kétségkívül írástudó deákos hadfiak viselték, és kötelességök
volt többi közt a kapitány levelezéseinek, fölterjesztéseinek
szerkesztése, a hadi számvitel, ítéletek és végrendeletek
készítése. Mint a hajóhad értelmiségének, igényök volt a magasabb
rangfokozatokra és elkelbb hadi állások elnyerésére.
')
L. az »Oklv. Füg-g.«