A dunai hajóhadak története

.112 A JíOHÁCSI VKSZTnI, A ZSTTVATOnOKi P.KKKIG.
leveretésének hírét vette, követet küldött Szeged tájékára
Nesthe Lukács századoshoz, felszólítván t, hogy a szerb hadsereget,
bár vezére megöletett, együtt tartsa, s ne engedje
meg, hogy az szétoszoljék vagy a szepesi gróf mellé álljon.
Ez alatt Ferdinánd mintegy 10 ezernyi sereggel a Duna
jobbpartján, a Dunán pedig Rauber- Kristóf jól fölszerelt
hajórajával, Buda felé irányozá menetét. A német hajóhadról
írja Brutus, a háborúban személyesen részt vett Túri Ferencz
(Franciscus Turrius) elbeszélése után, hogy azt Ferdinánd
mind katonasággal, mind a fegyverek különféle nemeivel és
ágyúkkal nagy figyelm gonddal felruházta, rségül hagyván
hajóit mindazon helyeken, melyeket Bécsbl menet lefelé elfoglalnia
sikerit. ^) Gyr, Szentmárton, Tata, Visegrád azonnal,
Komárom és Esztergom némi ellentállás után megadták magokat.
Komáromnál augusztus 8-dikán táborozott Ferdinánd
serege. Mikor errl Révay értesül, még az nap három sajkát
küld elre Buda alá, kikémlelni az ottani állapotokat. A töbl)i
harminczat is csatarendl)e állítja s amazok után indítja. A
fvárost kés éjjel közelítek meg Promontor fölött. Egyelre
nem volt tanácsos elrél)b hatolniok; mert Zápolya már régtl
fogva fegyveres hajókkal lesetett rajok éjjelenként Buda és
Pest között. A Duna két partján pedig sánczokat hányatott,
st ers vaslánczot is feszített keresztül a folyamon, hogy a
hozzá htlenné lett hajóhad s annak vezére annál biztosab))an
kelepczébe kerüljenek. ^) Bevárták tehát egész csendben az
augusztus 9-diki hajnal szürkületét. Ekkor Révay vitéz maga-
1) Monument. Hung. Histor. XIII, 448. 1.
") Mikor Hzulejmán Bécset ostoomolta, a roppant vaslánczot
külön hajókon magával vitte Budáról, hogy Bécs alatt a Dunát elzárja
vele. De a láncz saját súlya alatt elszakadt s a víz alá meri'ilt. Az ellenség
távozása után a bécsiek kivették az elszakadt lánczdarabokat a
Dunából s a császári fegyvertárban helyezték el. I. Napóleon idejében
ismét elvették a bécsiek e lánczokat, összeforrasztották és a hajóhíd
megersítésére akarták használni. De a láncz ismét elszakadt s késbb a
gyztes francziák kezébe került, kik azt az 1815. évi bécsi szerzdés
ellenére magokkal hurczolták és a párisi régi fegyvergyjteményben
(Artillerie Museum, Aquinói szt. Tamás temploma mellett) helyezték el,
hol az a »Kölnische Zeitung« egy iijabb jelentése szerint most is látható.
(V. ö. Bermann M. »Oesterreich-Ungarn.« 4. f. 159. 1.) A Bécsben hagyott
láncz helyett késbb a törökök egy másik lánczot készíttettek a Duna
budapesti részének elzárására. Wallsdorff Keresztéit/ iitleirásában olvassuk
erre vonatkozólag : »Dahinauf unter dem Königstall ist eine eiserne
Ketté von sehr grossen Gliedern gelegen, damit man den Pass auf der
Donau unter dem Wasser gesperret hat. Dieser Ketten halben Theil
habén die Unsrigen (a németek), in Eroberung Pest im Jahr 1602 hinweg
genommen ;
der andere Theil aber ist nocli unter gedachten Königstall
zu finden.« (Neue Keisebeschreibung der Ungarn, Thracia und Egyptem
1664.)