A dunai hajóhadak története

VKSZTÖl, A /.Sl VVA T'ilinKI lli;Kr.U; 123
(losok meg nem kapják illetékeiket, miuduyájau kilépnek a
szolgálatból és az ellenséghez pártolnak át. »Ez által pedig
tetemesen gyarapodnék az ellenség ereje, és oly roppant veszedelmet
hozna ránk. hogy egyhamar nem szabadulhatnánk meg
tle.« 1)
Idközben a naszádosok kapitányi íovezérlet nélkül, gylátszik
csak vajdáik parancsnoksága alatt állottak. Egy hajóosztály
a Dráva-balparti Siklósnál, többi része pedig a Dnnán
Erdd és Tolna közt teljesite rszolgálatokat.
Szulejmán még májns 10-dikén indult el Konstantinápolyból
300,000 fnyi sereggel Magyarország határai felé. 500
ersen fölkészített naszád s gálya úszott fel a Dunán a hatalmas
császár kiséretében. A félelmes förgeteg mind közelebb
húzódék a déli végházakhoz. Zápolya rögtön értesité az országlakosságát,
hogy szövetségre lépett a padisával, ki az
ellenségeit
a magáéinak is nézi, és föltett szándéka kiirtani azokat,
kik adott hitöket megszegték.
Nagy remegés fogott el tehát mindenkit, ki nem tartozott
Zápolya párthivei közé ! Budán is egész nagyságában mérlegelték
az urak a bekövetkezhet közveszedelmet. Szalaházy
a király nevében a vármegyékhez fordult, felhíván ket, hogy
a közeled veszélyre, toldják meg önként a kamara
tekintettel
hasznát 30 dénárral. Tolnába és Baranyába, valamint az összes
al-dunai városokba és községekbe külön futárok mentek, kérve
ama vidék lakosságát, hogy mindenki tehetsége szerint járuljon
hozzá a hajóhad fizetéséhez, mert az els sorban is az alsó
Végeket oltalmazza. »Hogy mekkora lesz az összeg — írja a
tanács a királynak. — melyet ezen az úton gyjthetünk, elre
nem tudhatjuk ; de ha mind befolyna is, a mit remélünk, még
akkor sem lenne elegend a király-naszádosok kielégítésére és
a többi éget szükségek fedezésére. Attól kell továbbá tartanunk,
hogy a naszádosok még a pénz beszedése eltt vagy mindnyájan,
vagy bizonyára nagyobb részben elpártolnak felségedtl
és az ellenséghez szegdnek. Éjjel-nappal követelik illetékeiket
s váltig azzal fenyegetznek, hogy kilépnek felséged szolgálatából,
a mi bizony nagy kárára lenne felséged ügyének. « 2)
Június elején már mutatkoztak az ottomán portyázok az
Al-Duna mindkét partján és a Száva-Drávaközben. Június
18-dikán tetemesb török hajóraj jött fel a Dunán Erdd alá, s
rövid fontolgatás után igen heves támadást intézett az ottani
kikötben tanyázó hajóhadunk ellen. Naszádosaink külön-külön
15-dikéröl.
í) Bécsi tiik. Ivtr.
2) U. o. A lielytartótanácsosok levele a királyhoz, 1529. jún.