A dunai hajóhadak története

:
406
visszavonult Ausztriából, Ferdinánd 50 naszádból álló hajórajjal
jön be az országba s november els napjaiban megverekedik Zápolya
hajóhadával Esztergomnál, teljesen tönkretéve a Zápolya
vizi erejét. 1530. évi szön, midn másodszor jön Ferdinánd Buda
megvívására, ismét csak külföldi zsoldosokat toborzott össze hajóhada
számára. Zápolya hajóhada ekkor 20— 25 hajóból állott és
a Gellérthegy tövében horgonyzott. A Tiszát Zalánkeméntl Szegedig
török sajkások tárták elfoglalva. A dunai hajóhad megersítésére
Momin basa nándori török hajóraját veszi segítségül Zápolya.
A németek 14 vitorlás gályával s 40 naszáddal jöttek le a
Dunán, Ungnad András és Rauber Miklós vezénylete alatt. Ó-Buda
és Vácz közt öldökl vízi harcz fejldik s a német hajók gyznek.
Erre a németek leevedznek Budára és többször összetznek a Zápolya
és a Momin hajórajával. Elvégre a nélkül, hogy Budát bevehettek
volna, eltávoznak a megsanyargatott vár alól. Csak anynyi
török naszád maradt vissza Momin basa rendelkezésére, a
mennyi Budát, Visegrádot és Esztergomot téli idben a partok fell
fedezheté. E visszamaradt török naszádosok sok garázdaságot
znek kémjárataik alkalmával s Felhéviznél iszonyú vérfürdt
készítenek a keresztények közt 132
Ezután másfélévi fegyverszünet következett, mely alatt 15'32-ig érdekes
tárgyalások folytak Ferdinánd és Bakics Pál közt, ki arra
ajánlkozott, hogy a szláv naszádosokat visszavezeti Ferdinánd
hségére. E tárgyalásoknak nem lett meg a kívánt eredménye. Az
elpártolt szerb naszádosok a, törökök és illetve Zápolya részén
maradtak. Szulejmán 1532. évi júliusban ismét töméntelen török
és tatár hadat vezet Bécs felé. Ferdinánd újból spanyol, olasz és
németalföldi néppel ersíti hajóhadát. Azonban Szulejmán nem
ostromlá meg ezúttal Bécset ; de míg ben van az országban. Zápolya
Gritti által nyugtalanítja a dunai ersségeket. Esztergomot
Gritti hajóhada részérl fenyegeti legnagyobb veszély. Ennek a
vár alól eltávolítására Ferdinánd egy ers hajóhad-osztálj't küld
le Pozsonyból. Gritti hajóhada a németek elé siet s Komárom táján
találkozik velk. A vizi harcz a németek teljes vereségével
végzdik. Mostantól fogva közel egy évtizedig nem fordul el
történeti emlék ^-izi harcz sem a Dunán, sem másutt az országban.
A naszádosok az 1535— 1536. évi pozsonyi országgylésen
kiváltságokat nyernek ugyan, de mert zsoldjaikat soha sem kapják
rendesen s koldusbotra jutnak, 1.537-ben ismét elhagyják állomásaikat.
Minthogy pedig Törökország fell ismét nyugtalanító hírek
érkeznek s a Dunát védtelenül hagyni nem lehet : Thurzó azt
ajánlja Ferdinándnak, hogy kössön le a naszádosoknak elegend
uradalomban, hogy ekkép követelésöket
zálogot néhány kincstári
biztosítva látván, el ne csüggedjenek és hajóiki-a visszatérjenek.
S minthogy a liorvát- és tótországi rendek is nagy fontosságot
tulajdonítanak a hajóhadnak saját határaik védelmi tekintetébl
Ferdinánd sok habozás és huzavona után 1538-ban végre elfogadja
Thurzó javaslatát s Almást, Neszmélyt és Füzett elzálogosítja a
dunai kii-ály-naszádosok kapitányának és vajdáinak. így jutnak a
királj'-naszádosok Komárom megyében, hol már régibb idktl
fogva udvarnemesek, földes jószágokhoz 147
1538. nyarán roppant hadi készületeket tesz Szulejmán Buda és
Bécs elfoglalására. A Sellyén gyülekezett rendek kérik a királyt,
hogy Budát mentül nagyobb hajóhaddal vegye oltalma alá. A pozsonyi
és komáromi Dnna-i^arton népes, zajos hajógyárak rogtö-
Lap