A dunai hajóhadak története

312 FOLYAMI HAJÓHADÜXK SZERVEZETE,
alapját, elmozdították a kereskedelem, ipar és polgáriasodás
fejldését. Hadi és kereskedelmi tekintetben szabadalmazott
kiköt városokká lettek a hajóhadak állomáshelyei, melyek
nálunk is, épp úgy mint Ausztriában, vámoltatási jogokat gyakoroltak.
1611-ben a szent-veithiak például elkoboznak egy
velenczei hajót, mely vám nélkül csempészte ki magát az ottani
kikötbl. E miatt Yelenczével sok baj keletkezik. A köztársaság
földönfutókká nyilvánítja St. Yeith összes lakosságát és az
osztrák és magyar alattvalókat eltiltja a tengerparttól. A mai
kor nemzedéke nem olvashatja megilletdés nélkül a régi leírásokat,
melyek a Dunán a naszádosok tarka, eleven képét, hangulatteljes
boldog életét rajzolják. Toll Jakab 1646-ban Bécsbl
hajón utazván Budára, nem gyzi magasztalni a gyönyört,
melytl keble útközben áradozott, midn lépten-nyomon a
naszádosok vízen lebeg mozgalmas és derült életét szemlélte.
»Nem bántam meg — írja nagyérdekü úti rajzaiban — hogy
e dunai kirándulásra eltökéltem magamat. A virágos tavasz
illatozó üde légkörében elmerengve és a folyam változatos
tájképein gyönyörködve úsztam le hajómon. Utamat az ég
madarainak kellemes csicsergése, ^és a Dunát tarkázó naszádok
legénységének víg éneke kiséré. Ügy éreztem, mintha nem is a
földön, hanem a boldogok szigetei közt kalandoznám, és mintha
nem is fárasztó utazáson, de felfrissít gyönyörök közt találnám
magamat. « Komáromról írja : »A lakosság magyarokból
és ráczokból áll ; mindannyi igen gazdag. Német csak kevés
van köztök. A nép itt oly életet él, a milyent sehol másutt nem
találtam : olyan víg, oly kedélyes és boldog itt mindenki. Azt
hinné az ember, hogy mindennap ünnep van a városban és az
egész esztend szüntelen lakodalomból áll. Oka ennek : a hadi
népnek sokasága és a tiszti uraságoknak jelenléte, a földek
termékenysége, és a nagy bség s jólét minden képzelhet dolgokban.
« ^) Közmunkában és községi terhek viselésében csak
valami nagyon csekélyben vettek részt a naszádosok. Komárom
város, mint régi 1592. évi úrbérébl kiviláglik, 48 telket számlált
akkor, — és ettl csak nagyon csekély összeget
.
kellett
fizetnie. A közrendnek szolgálati tartozása volt a vár körül
egész éven át 12 nap, más 12 napon tartoztak a hadi hajóknak
vizberakása és onnan kiszedésekor szolgálni. Az ilyen szolgálatokat
is csak azok tették, kik házat földdel együtt bírtak ; kiknek
pedig csak házok volt, felényire köteleztettek. ^) Kifejezje
e társadalmi boldog létnek és gondtalan városi életnek a
következ 1706. évi komáromi népdal:
') Jacobi Tollii : Epistolae itinerariae, 1646.
2) Fémjes E. : Komárom vármegye.