A dunai hajóhadak története

220 AZ Er.XÉMETESÍTKSXEK, NEMZETI VISSZAHATÁSNAK
Ez alatt, ueliogy az al-dimai fcürük segély a várat megközclitliesse,
vaslánczokra fzött és vastag gerendákkal egymáslioz
ersített bajokkal zárta el a Dimát teljes szélességében, a
Szent-Gellért begyének tövénél pedig bidat épített Pestre azon
bajókból, melyeket a császári vízi er az ostrom kezdetekor a
törököktl elfoglalt. ^) E bajóbidat azonban a júl. 9-én birteleu
kerekedett forgószél szétszaggatta s újra kellett azt építeni.
E ketts bajóbíd, mely a sajkások felvigyázata alatt állott,
elsegíté a biztosabb közlekedést a Dnna balpartjával, mintegy
kiegészítette azon sánczolási rendszert, mely egyrészrl a
vár körül a Dmiától ismét a Dunáig terjedvén Buda kiostromlására,
másrészrl pedig Pestnek ersítésére s a Duna balpartjáról
érkezbet török segély visszaszorítására szolgált. ^)
Augusztus 13-dikáu, midn a nagyvezir már Promou tornál s
azon innen állott, tzszeres sajkákat küldött a bíd felgyújtására.
A kísérlet azonban a sajkások csüggedetlen ellentállása
következtében eredmény nélkül maradt.
Augusztus 26-dikáu bír érkezett a ^nagyvezir táborából,
hogy a törökök vízi ereje, egyidejleg az ()-Buda fell támadó
mozlimek mozdulatával, a folyamról segédcsapatokat szándékozik
vetni a városba. Károly berezeg ez okon kirendelte fegyveres
sajkáit a Duna közepére a Gellértbegy alá, várva a történendket.
Augusztus 29-én reggel valóban megérkezett az
ellenség s menten a császáriak dunai sánczára veté magát. A
magyar és német gyalogok, a sajkások és az alsóvárosi czölöpzetek
mögött állomásozó hajdúk tüze oly erélyesen utasítá
vissza a török merénylket, hogy megaunyiok közül alig menekülhetett
valaki hírt mondani a szerdárnak. ^)
') Wagnei-, id. m. I. 711. 1. í-Danubii ripa — úgN-moml — quateuus
vadabilis est, partim iiavigiis ancliora revinctis obmunita est. Ac ne
a