A dunai hajóhadak története

Monum.
:
KATONAI KS TÁRSADALMI VISZOXYAI. 349
férjévé teszi, olykor meg is eszi. ^) A féJüi ember félig kigijó,
meg Q. félig emher félig ZJ-féle szörnyektl is jó rizkedui ; mert
azok csiuálják a vihart és oly keservesen jajgatnak, hogy még
a víz is sír belé. -)
Ezeket hallva : ki ne emlékeznék a régiek tritonjaira,
syréujeire vagy a finn vellam-leányokra De valamint már
Homérnál a tengert és szelet csak a kiengesztelt Isten némítja
el, ^) hasonlóképen a dnnai hajós is fen az égben keres segedelmet
a víz szörnyeinek minden igézete, hántása ellen. Wiirzburgi
Konrád 1280. körül irt » Arany kovácsmhelyében « (Goldene
Schmiede) a syrének csábításainak és ártalmának a Boldogságos
Szz hatását helyezi ellen.
»Swaz diu syi'ene tnigesam
versenken wi der schitfe,
mit snezer doene grifte,
diu leistet: vi'owe, du ze slade .
. .«
Vagyis : a hajókat, melyeket a syréna édes dalaival vízbe
akart fulasztani, te Asszonyom vezérled a parthoz. "*)
A hajóhad parancsnokától, a gályák kapitányaitól, vagy
a sajkások vajdáitól, kik deákos,okos emberek becsületében állottak,
sok rejtett csodadolgokat hallhatott a vízi mystériumok
iránt fogékony elméj közlegénység. Az »AsfroIogia nan,fica«,
a » VeUficaHo7iis i'atio« és a » Veidornm et stellarum e.ffectus« a
hajótisztek magasabb képzettségéhez tartozó ismeretek voltak.
A nap és hold jeleibl, az égpiroslásból, a ködökbl, felhkbl
és a napsugarak erejébl kifejteni tudni a jövendket, minden
hajótisztnek kötelessége volt, a ki a maga helyén megállni tudott.
De st nem is vették míivelt ember számába, ha a természeti
jelek magyarázatához nem értett. E magyarázatok, az emlékezet
könnyebbitésére, többnyire versekbe voltak szedve s mindenki
könnyen megtanulhatta. A nap sugarainak erejébl és
színeib(")l alattomos fondorlatokat és véres háborúkat magyaráztak
ki. Ezt a tant, Fronsi^rger hadi könyve szerint, 1555-l)eü
ekképen verselték a német dunai hajóhadnál
»Wer Avolt alsó vermessen sein
Und haltén dass der Sonnenscliein
Nicht deiiten solt Avas künftig wer,
So er doch oft zeiget gross und schwer :
') A felsbb lényeknek, tündéreknek, párosodása az emberrel számos
nép hagyományában található. Grimm, Ipolyi, Barna Ferdinánd
emlegetik, hogy a g-örögök és rómaiak hitregéiben, valamint a mordvaiaknál
az istenek néha szerelembe vegyülnek az emberekkel.
2) Kálmán Lajos : Babonás liiedelmek czimü gyjteményébl.
^) Odyssea, XII. 39. XII. 158.
*) Htnszlmann :
;
Hungar. Archaeolog. II. 11. 1.