A dunai hajóhadak története

«
354 1 ()LVA.\n llA.Ji')ll.\Iil XK szt:i;vi:/.Kl K,
évek lefolyása alatt vívott számtalau csatái dunai hajóhadainknak
alig egy-két esetben végzdtek megalázó vereséggel ; de
akkor is vagy csekély számú vitézeinknek vakmer bátorsága
miatt történt az, szemben az aránytalanul nagyobb ellenervel,
vagy pedig azért, mert az idegen származású parancsnokok
vezérletét sem nem sziveitek, sem alattok gyzni nem akartak.
A magyar dunai hajóhadak vitézségérl áll tehát, mit Leo császár
általában a magyarok vitézségérl mondott : » Lelkesek a
támadásban, kitartók a fáradalmakban, óvatosak az ellenség
cselfogásai ellen, igen ügyesek az ellenfél gyengéinek kizsákmáuyolásábau,
— és ha máskülönben kicsapongok is, a harczban
szigorúan alkalmazkodók a fegyelemhez, és mindig gyztesek
maradnak.
Ütközet után eltemetve a halottakat, összeszedték a hajóroncsokat
és sebesülteket, s az elfogott hajókkal és foglyokkal
együtt magok eltt tolták a kijelölt horgonyzó helyig, avagy
kikötig, a hol pihenésre és a gyzelem ünneplésére megszállottak.
Midn az esti alkonyat beállt, három »éljent« kiáltottak
a kapitánynak és háromszor lttek a naszádok taraczkjaiból.
A hadi zászló levétetett a vezérhajó árboczáról. Dobpergés
és kürtszó hirdeté, hogy a gyztes hsök éjjeli nyugalomra térhetnek.
Két hajó elül, kett hátul, mintegy negyedórányi távolban,
rt állott és óráról órára átvette a hireket a partvidéket
beszáguldozó sajkás huszároktól. Ha az ellenség tábora fell
sürgs hír érkezett, azonnal izenet ment a vezérhajón virrasztó
éjjeli rséghez. A ki az ri jelszót nem tudta, elfogatott vagy
életével lakolt érte. Éjjelenként minden hadi hajónak sötéten
kellett maradnia ; lámpa csak a kapitány, vagy parancsnok
vezérhajóján égett. ^)
Másnap a cjyözelem biztosításával, a hadi eredmény értékesítésével
foglalkozott a hajólegénység. Kereste az ellenség
hollétét és hajórajának merre való útját. Néha napok s hetek
múltak el apróbb összetzések és czéltalan veszteglések közt.
Ilyenkor a közel vidék fölprédálása is meg volt engedve. Az
alatt a hajóhad egy ers tartaléka mai'adt hátra a vízen, nehogy
az ellenség ki- és áttörési kísérleteket rögtönözhessen.
Ha a fegyverszünet ragy a béke tárgyában követségek
mentek a fényes portára és onnan Bécsbe, vagy a békepontok
tüzetes megállapítása végett a fegyverviselö két hatalom kül'
dötteinek egymással találkozniok kellett: e követjárások és
tárgyalások, mint már a zsitvatoroki békekötés elljeszélésénél
említem, közönségesen a Dunán, a hajóhad igénybevételével
történtek. A konstantinápolyi követségben járó Révay
*) Dilich : Kriegsbucli.