A dunai hajóhadak története

JJS A SAJKÁSOK INTKZMKNYÉN'KK KORSZAKA. 271
bozüi. Mikor a sajkaparaucsuok az rterületéu kivül észlelt
-valamely tolvaj vagy csempész vállalatot, legott jelentette azt a
legközelebbi sajkás tisztnek és a hajtásnál segédkezett neki.
A tiszt, ki a jelentést tudomásnl vette, szigorú felelsség terlie
alatt és minden legcsekélyebb késedelem nélkül azonnal indnlni
tartozott a. kijelölt irányban. A sajkák és a fölszerelvéuyek
iókarban tartásáért, valamint a szorgalmas kimerigetésért a
sajkás tiszt volt felels. Ha valamely sajka a parancsnok hibájából
rongáltatott meg, azt az illet saját költségén tartozott
helyreállíttatni.
Télnek évadján fölszedette a kapitány a horgonyokat, és a
fparancsnokságnál tett elzetes jelentés után Péterváradra
sztatá fel az összes sajkákat, hol azok a hajóhid-hivatal által
teleltetésre átvétettek. Tavasz közeledtével gondoskodtak a
kapitányok, hogy a sajkák kijavíttassanak, a használhatatlan
járómüvek pedig újakkal kicseréltessenek. Márczius^ vége felé
"ismét a rendes állomás-helyeken voltak a sajkák. A lszerekrl,
fegyverekrl és ágyúkról az rnagy és tüzérparancsnok számolt.
A Regulamentum kötelezé továbbá a sajkásokat, hogy
liáború idején a Dunán, Tiszán és Száván való szolgálataikon
kivül még a monarchia határain túl is katonai szolgálatokat
teljesítsenek mind vízen, mind szárazon. E ketts kötelességnek
csak úgy felelhettek meg, hogy a hajózás és vizi hadakozás
mesterségén kivül a gyalog katonaság hadgyakorlatait meg
kellett tanulniok. Azonban tiltva volt a sajkást hadgyakorlatra
szólítani be tavaszszal vetéskor és szszel aratáskor. Vetés és
aratás után nyolcz napra kincstári élelmeztetésök kezddött,
azaz a kenyéren kivül minden napra még 3 krajczárt is kaptak.
Táborozások alkalmával bvebb ellátásban részesültek.
Puskát és szuronyt az államtól kaptak a sajkások. Ruházatát,
kardját, tölténytáskáját és egyéb fölszerelvényeit mindenki
a saját költségén szerezte be magának.
Fegyelmi és bnügyi tekintetben a közönséges határrvidéki
katonai törvényeknek voltak alávetve és a péterváradi
várparancsnokság joghatósága alá tartoztak. Másodfokúkig a
fparancsnokság, harmadfokúlag az udvari hadi tanács itélt.
A polgári törvénykezés a sajkások kerületében szintén ugyanaz
volt, mint a szlavon-szerémi határrvidék többi ezredeinél, i)
Alig lépett életbe a sajkások intézménye, már is tapasztalta
a hadi kormány, hogy a hajólegénységnek fölötte csekély
létszámával sem háborúban, sem békében czélt érni nem lehet.
Határozatba ment tehát az udvari hadi tanácsnál :
meggyzni a
királynt arról, hogy a sajkásoknak engedélyezett terület gyér
') Vaiiicek: Specialgeschiclite tl«v Militilrgrenzo. lí, 111 — I2ü. 11.