A dunai hajóhadak története

222 AZ ELXKMKTESÍTÉSNKK, XEMZETt VISSZAHATÁSNAK
Lipót hadvezéreit, a liadi taktikában és tervezésben pedig az
eddiginél hasonlíthatlanúl czéltudatosabb és szerencsésebb
eljárást inaugurált. Az ezentli táborozások, egész a karlóczai
l)ékéig, legfénveselib lapjait töltik he Ausztria badtörténetének.
Valóban a keresztény fegyverek sikerei 1683. óta oly
jelentékenyek valának, mint az eltt soha. A törökök a Tisza és
iNfaros mögé szoríttattak vissza terjedelmes magyarországi
birtokaikból. Hatalmi állásuk hazánkban jóformán csak a
temesvári pasalikra és az Al-Duna vidékére szorítkozék már.
E sikerek eléréséhez jelentékenyen hozzájárult a dunai
hajóhad. Szolgálatainak érdemét akkor méltányolhatjuk igazán,
ha a Savoyai Jen al-dunai hadjáratainak színhelyével megismerkedünk.
A törökök és tatárok által megzsarolt, tönkretett al-dunai
vidékek nem nyújthattak közvetlen ellátást a felszabadító
keresztény seregeknek. Az élelmi s egyéb tábori szükségleteket
a császári örökös tartományokból s Magyarországnak a háború
által kevesbbé érintett termékeny részeibl kellett beszerezni.
Ezt pedig, az akkori járhatatlan rossz utak miatt, nem lehetett
máskép tenni, mint csak hajókon ; minél fogva a természetes
folyami közlekedés eszközeinek értéke annál többre becsültetett.
A Duna, Tisza, Dráva, Száva, Maros és Mura rendkívüli fontosságú
közlekedési vonalak valának ; mert mindaz, a mire a
táborozó seregnek élelemben, takarmányban, épület- és tzifában
stb. szüksége volt, e folyókon liajón szállitatott alá, többnyire
egyes kirendelt sajkás osztályok által. A hajózható folyók
partjainak a hadi színhelytl kissé távolabbra es pontjain
katonai raktárak épültek, melyek rizete, minthogy a hadmííködés
alapvonalát képeztélc, férdekkel bírt és szintén a vizi had
által teljesítetett. Ilyen katonai raktárak s^hadi fix pontok
keletkeztek az alsó Tisza hosszában Zentán, ( )-Becsén és Zsablyán,
az .alsó Dana hosszában pedig INíonostorszegen, Yörösmarton,
és Baján. Minden raktár mellé katonai rtanya és egy
kis sajkás telep állítatott egy szakasz sajkással. Ezek feladata
volt a többi raktárak és a tábor közti közlekedést fentartani
s a gondjaikra bízott tárgyak fölött rködni. A császári
hadak gyülekezési helye rendesen e folyammenti raktárak körül
Baján, Mohácson stb. van. Jen berezeg 1697. és 1698-ban,
midn Kollutról a Tiszának veszi irányát, nem választja az
egyenes utat, hanem nagy kerülvel mindenütt a Duna hosszában
halad. Hasonlóképen a törökök is a Dunához valának
kötve, s azért kiváló fontosságot tulajdonítanak mindig Orsova
bírásának, mert e hely biztosítá részökre a hegyi utat. Nándorfehérváron
állandó hajóhadat tartottak, melylyel az Orsováról
fölfelé úszó transporthajóikat az ellenség esetleges megrohaná-