A dunai hajóhadak története

KlUÁLY-XASZÁDOSOK. 65
lus deszpotákat népük kné^eiuek s vajdáinak, és megengedi,
hogy a szerbek saját deszpotáik vezérlete alatt harczoljanak
Magyarország államérdekeiért. Senki sem érti jobban nálánál,
niiképen kell az alattvalóknak nemzeti tnlajdonait, sajátos
hajlamát, fegyverforgatási ügyességét és gyakorlottságát közös
.államczélokra okosan kibányászni. A bevándorolt dunai szerhi'khül
válogatja ti-ltát dunai haderejének e(/i/ részét é^lhehjezréii
ket kijiróbiilt hüségii vajdák alatt (iyörött, Bjynuíromhau,
a csepeli Keviheu, Budán. Péterváradján ^ Zalánkeméidien
és Zinionyhan, ellátja- ket naszádokkal s fegyverrel, sz(d-
(/álafaik fejében i)cdig zsolddal és allodiumokktd. kezdte
meg a dunai váruradalmakhoz tartozó puszták és földek
{elajándékozását. Midn azt az ausztriai házból lett királyok
— mint látni fogjuk — késbb szintén megtették, csak T.
Mátyás okos taktikáját utánozták. A dunai váruradalmak
i-észci, melyek el1)b egyenesen királyi jog alatt voltak, királyi
szolgálatban álló hajósnépeknek és jeles vitézeknek ajándékoztattak
el. Ezek közt voltak a nagy király által meghonosított
igen ügyes szerb vízi harczosok is. Mert hiszen a dunai hajózás
nemzeti sajátságuk, melyet gyermekkoruk óta gyakorolnak.
A kormánynid és evezlapát mellett edzették izmaikat és
tanulták vizi taktikájokat az engesztelhetleul gylölt törökök
elleni viadalokban, melyekre most Magyarországnak is, jobban
mint máskor, készen kellett magát tartania. E szerb jövevény(dvbl
telik ki nagyobb részben a rettegett »fekete sereg« is,
és krtzíílölc származnak a Hunyadi-ház leghségeseljl) liarátjai,
a magyar nemzet vérével és történetével összerokonúlt baj ne
kok: a Zápolyák, Szokoliak, Kinizsiek, Thallóczyak, Jaksioí^teJf^^SIÍ/A
Zeleuák és Tököllek, kiknek nevével lépten-nyomon taííWozunk
]\rátyás gyzelmes hadi vállalatainál. :- .:/§>^
Az al-dunai hadak föliJtt, a naszádosok fölött is, ell)liJ8i^,^^
lágyi Mihály, aztán a vitézségükrl hírneves Rozgonyi testvéT;ek, ^^^
Zájjolya Imre, a Docziak és Újlakiak felváltva parancsoltHjt^4 ecC^
szerítsék rá, i'igy mint másokat. Ö a keresztények azért, hogy schism:i
tikusokkal laknak, ne essenek egyházi tihilom alá. Ha keresztények
liaszonbéri szerzdést kötnek ráczokkal, a nekik kijáró részbl tartoznak
tizeddel, de nem a ráczok a magokéból. Ettul a tizedfizetéstíll azért
legyenek néhány esztendeig mentesek a ráczok, hogy annál többen meneküljenek
ide a török birodalomból. « (Hunfalvi/ Pál: Magyarorsz. etlinographiája,
470. 1.) Pikót Emil (»A szerbek Magyarországban «) egészen
helytelenül hárítja a magyarországi nemzetiségi harczoknak fölidézését a
római curiára, mely a schismát hivatásszerleg kárhoztatta és annak
k