A dunai hajóhadak története

104 A MOHÁCSI VÉSZTL A ZSITVATOKOKI BÉKÉIG.
Lajos király holta után hataluiaskoclásokat követtek el, birói
vizsgálat volt elrendelend.
E törvények rosszul hangzottak a hataluiaskodások és
jogtalan jószágfogialások által nagyra növekedett szerb urak
érzékeny füleiben. Ehhez járult, hogy Zápolya 1526. évi
novemberben, midn Budán országos fméltóságokat nevezett
ki s mintegy 6000 szerb fegyverest zsoldjába fogadott, a kinevezéseknél
teljesen mellzte a szerbek fbbjeit. Zápolyának c
tapintatlansága elégületlenségre szolgáltatott okot a szerbek
táborában.
Maga a vajda szelid kímélettel viseltetett ugyan a Temesvár
vidéken, a Szerémségben és Bácskaságban garázdálkodó
Iván iránt, noha az a fehérvári gylésrl hazaérkezett dél-vidéki
magyar nemességet házaikból kiszorította, majd személyes
bántalmakkal és erszakoskodásokkal is illette, jószágaikat
elszedte és saját népeinek ajándékozta; de a felbszült nemesség
annál fenyegetbb állást foglalt el a fekete ember és hadserege
ellen. A magyar nemesség keser kífakadásaiból és
fenyegetzésébl, fleg pedig Török Bálint, Csáky László,
Bánffy Jakab, Perényi Péter és Czibak Imre magoktartásából
világosan megértheté Iván és követi, hogy a megtorlás ideje
nincs már messze. Azt is belátni kezdték, hogy a bátortalan
s erélytelen Zápolya nem az az ember, a ki a délszlávok ábrándjait
teljesedésre tudná vezetni. Egyelre még a magyar nemzeti
király pártján vannak ugyan; de az 1527. év farsangján nézegélnek
már kedvez alkalom után, hogy egész hadseregestl
elpártolva Zápolyától, ahhoz csatlakozzanak, a ki nálánál ersebb
és hatalmasabb lévén, nagyobb szolgálatokat tehetett a
késbbi századok nemzetiségi küzdelmeinek átkos csiráját magában
rejt érdekeiknek.
Idközben meghiúsultak János királynak a német birodalmi
gylésbe vetett reményei is. Követei: Bánffy János
fispán és Endre esztergomi prépost nem juthattak el Regensburgba
; nem is eszközölhették ki Zápolya számára a szárazi
és vizi segélyt, melyet ugyan a törökök ellen kért vala, de
melylyel tulajdonképen csak saját hatalmi állását szándékozék
ersbiteui. A követek utasítva voltak mennél nagyobb dunai
hajóhadat eszközölni ki a birodalmi rendektl, hogy elegend
legyen necsak a német s esetleg magyar katonaság befogadására,
hanem a hadi eszközök, ágyúk és egyéb hadhoz való
szerszám szállítására is. Legkevesebb 20,000 gyalogra és 5000
nehéz lovasra lenne — úgymond — szüksége, hogy visszavegye
A törököktl Péterváradot, Újlakot, Attyát, Bánmonostort,
Szerödöt, Szent-Demetert, Bariczát, Rácsát, Redneket, és