A dunai hajóhadak története

el
:
\ .MOHÁCSI VKSZTHl. A ZSII\ AlulidKI IlKKEHi, 163
Ezt a rendeletét 1549-ben visszavonta ugyan a király, de
helyette 40 majd 60 forintot adott évenként kárpótlásul a
naszádos vajdáknak. »Azt találtuk — úgymond — hogy a
naszádosoknak adott kiváltságok és
szabadalmak ürügye alatt
különféle csempészet zetik ; a miért is ezentúl mmden naszádos
vajda és két tizedes társa együttesen 60 magyar formtot
fog kapni kárpótlásul a harmiuczad-pénztárból.« ^)
Ugrinovics nem sokáig állott a király-naszádosok élén-
Midn a^trieuti zsinat kihirdetésekor a császár és a smalkaldi
szövetség tagjai közt a vallási villongások megkezddtek, s
ennélfogva a törökök részérl hosszabb békére volt szükség
U^rinovicsot 1546. évi július 16-ikánKonstantmápolybakulde
Károly császár és Ferdinánd, hogy ott Vetwick Gellérttel
et^yütt állandóbb béke kieszközlésén mködjék. -) Ez ama ot
évi béke, melyet az 1547. évi nagyszombati országgylés »az
ország legmélyebb gyalázatának s a haza sn-jának« neveze.
"ugrinovics után, hihetleg 1548-bau, Tarnóczij András
lett a királv-naszádosok kapitánya. Ferdinánd azon gondoskodott
hooy az ország végházainak rizetére rendelt csapatok-
»Minthogy minden gondo-
nál czélszer reformokat létesitsen.
latunk — mondja az 1548-diki pozsonyi országgylés meghívójában
— a ti jólétetek, megmaradástok és nyugalmatok
-.
köri foroíT vagyunk határozva bizonyos módszert és rendet
állapítani meg a véghelyek megersítése és egjnUandó
hndseroci tartása iránt.« «) A barátságosabb viszonynál fogva,
mely a 'béke következtében Ferdinánd s a törökök közt beállott
gyakran jártak küldöttségek a budai basától Bécsbe vagy
Prágába és onnan ismét Budára. Az udvar közönségesen a
>) Macjy. orsz. levlr. 1549. mávcz. 15., 1549. jún. 5. és 1551. aug.
n-iViki kir. rendeletek a pozsonyi kamarához.
2) Horváth Mihály helyesen állítja, hogy Ferdinánd a magyar
rendek kérelmére kiildé Ügrinovicsot Konstantinápolyba. A i-«ndek panaszt
emeltek az ellen, hogy Vetwick, Károly császárnak titkára, tel.at
fo-v ideaen diplomata, küldetett Magyarország ellenségéhez az ország
érdekeit képviselni, a magyarok tudta s híre nélkül ;
holott nagyobb eonyöket
lehetett yolna yárni, ha a király a török viszonyokban jártas
magyar urakra bízza a törökökkel való alkudozásokat. (Magyarország
történ IV 207-208. 11.) Ettl eltérleg Svetich M. szerb iro beszeli,
hocry Vetwdck 1545-ben már visszajött Konstantinápolyból a békepontokkal
s Komáromban találván Ferdinándot, a király ott fogadta volna
él azokat. Ezen alkalommal ismerkedett meg Vetwick a nevezett Ugrmovicscsal,
s kérte öt maga mellé a konstantinápolyi követséghez kineveztetni.
Éz megtörténvén, Ugrinovics 154G-ban, nukor \_etwick konstantinápolyi
állomására visszatért, vele utazott le a Dunán u.i rendeltetési
helyére. (Srh.'