A dunai hajóhadak története

166 * A MOHÁCSI VÉSZTL A ZSITVATI pi;< iK ( BKKÉiri.
l;v)iszor igazultfik a háljorús események. A törökök hódításai
korántsem tehettek volna a XVI. század ötvenes éveiben oly
roppant elmeneteleket a Tiszán-túli megyékben, ha az alsó
és középs Tiszának, valamint a Maros folyónak stratégikus
pontjai elegendöképen meg lettek volna ersítve. A Maroson
Csanád és Nagylak alatt szintén állott néhány hajó ; de rizetök
oly gyenge volt, hogy a törökök els rohamának sem állhattak
ellen. A vidék szomorú elhagyatottságát méltán kesergi
Nagy Péter csanádi várnagy, az 1551. évi rnapja utáni pénteken
írt levelében, melyet Pázmány Péter váradi provisorhoz
és Bartakovics János ngyanottani castellanushoz intéz.
»Adná
Isten — mondja — hogy ti kegyelmeteknek ennél jobb hírt
írhatnék ; de mint Isten akarta, úgy kell lenni. Kegyelmeteknek
azt bizonynyal írhatom, hogy ez mai napon hajnalban a
fórölx'ólx reám jövének naszddokkal és a hajókat mhid elrivék.
Immáron ti kegyelmetek lássa és ti kegyelmetek viseljen gondot
rá; mert általán fogva mingyárast a törökök e csanádi
várat megszállják, mert immár a naszádok is mind kiszálltának
a partra és mostan az uraim vélek harczolnak. Azért
kegyelmetek lássa, ti kegyelmetek viseljen gondot rá ; mert
immáron ti kegyelmeteknek nem küldhetek ilyen gyakorta
levelet, mert mindenünnen rajtam lesznek ezen helyt, azért
kegyelmetek viseljen gondot reá. De általán fogva az
bizonyos dolog, hogy mingyárast ez Csanádot megszállják és
ezt hátra nem hagyják a törökök. Innét aztán Erdélybe mennek
a mi kegyelmes urunkra. Immáron mikort ez dolog meglett
volna, hogij a törökök a hajókat elvitték volna innét, azon
kézben juta egy emberem Temesvárról és azt monda, hogy
immáron ispán uram táborába szállott és az én emberem
Szent-Péternél látta táborban, azért onnét mingyárast az Csanádra
jö.« ^)
Nagy ideje volt tehát Szolnokot, a Tiszán-túlnak s Erdélynek
elöbástyáját, várerddel ellátni s hajóhaddal is védelmi
állapotba helyezni.
A budai basa 1551. évi márcziusban akarta már e befejezetlen
várat megrohanni ; mert építését béketörésnek vette a
porta. A vár fölszerelésével sietni kellett hát szorgosan. Szokoli
Mohamed ruméliai beglerbég ezen évi szeptember elején
szintén rátört az országra s 60— 80 ezernyi seregével Zalánkeménnél
s Péterváradnál átkelve a Dnnáu, egyenesen Titelnek
fordúla s onnan Becsevár ostromára szállá. Szeptember
11-én Csúrogon (Chyrögdön) táborozék a basa, a Tisza jobbpartján,
Becsével szemben ; hajói pedig, »az kikben hidat akar-
') Szálay Áíjoston : Négyszáz magyar levél, 81 — 8'2, 11.