A dunai hajóhadak története

200 A MOHÁCSI VKSZTOr, A ZSJTA'ATOUOKl liKKÉK;
ták a két részre oszolt hajdúságot, s egy heves csatában 200-nál
többet levágván közlök, sokat pedig a Dunába ugrasztván,
hajóiknak nagyobb részét elfoglalák. A mi a hajókból és emberekbl
még megmaradt, azokat menekülésök közben a Dunán
egy hirtelen támadt zivatar teljesen tönkre tette, i) Ezen eredmény
által felbátorodva, Nagy-Kanizsára, az ország délnyugoti
maradványainak e f védhelyére is rátört a török, és rövid id
alatt megvette a fontos várat,
E veszteségért 1601-ben Székesfehérvár kiostromlásával
akarták magokat a mieink kárpótolni. De a vár 1602-ben, a
német rség htlensége miatt, ismét török kézre került. Eusworm
Hermann gróf, a császári hadnak 1601. évi júl. 15-dike
óta fvezére, visszatorlásul Pestet vette meg, s német rséget
*
vetvén abba, Budát kezdé vívni.
Rusworm II. Rudolf császár korának egyik legkimagaslóbb
katonai alakja, kinek tragikus életsorsa szorosan összefügg
Magyarország ezen kori honvédelmi eseményeivel. Mátyás
fherczeggel ellentétben Mansfeld Károly berezeg
elveit vállá,
s azon meggyzdésben volt, hogy a nyugot-európai tartományokat,
minden más idegen nemzetek kizárásával, egyedül a
magyaroknak és németeknek kötelessége megvédeni az ozmánok
ellen. Szerinte az idegen katonaság csak akadályozta a hadi
mködést. Az egyenetlenség, a káros versengések és szüntelen
súrlódások, melyek a birodalmi és a külföldi hadnép közt napirenden
voltak, megnehezítették az elmenetelt s veszélyeztették
a fvezérlet egyöntet eljárását. Ruswormnak sok évi tapasztalásaiból
merített ezen meggyzdése, rendkívüli er. kitartás és
vitézség kifejtésére lelkesíté tiszti
karát és a vezérletökre bízott
hadnépeket is. Azért találkozunk Rusworm hadjáratainál a
keresztény harczolási buzgóságuak oly fényes példáival, a
milyeneket a II. Rudolf török háborúiban másutt hiába keresnénk.
Rusworm hadvezéri terveinek s határozatainak merészsége,
elragadó tettereje, s szilaj, heves fölbuzdulása a cselekvésben
egészen új fordulatot, gyorsabb menetet adott a törökök
elleni hadmveleteknek. Székesfehérvárnak, mely 1553 óta
török kézben volt, 1602. évi szept. 16-dikától október közepéig
elhúzódott kiostromlása és rendkívüli erfeszítéssel végbevitt
elfoglalása is oly hadi ténye e derék hadvezérnek, mely honvédelmi
történetünkben mindig a legjelesebb katonai események
közt fog említtetni. Ha mindazonáltal Székesfehérvár csakhamar
ismét az ellenség hatalmába esett, az tudvalevleg nem
a hadvezérlet hibájából eredt, hanem ^—^mint mondám — részint
a német rség htlenségének, de még inkább Hasszán túlere-
'j Orttliua red'tv. id. k. az ItiOO. évhez.