A dunai hajóhadak története

3: loL-i-AAii liA.líiHAinXK SZKHVKZKTi:,
zenével és táuczoló bajadérekkel kisérteti le a követet bajójnra.
Mikor Visegrádra értek, ott is üdvlövésekkel fogadtálc a várból,
Váczon pedig a Duna partján sátorok alatt nagy vendégséget
csaptak. Végre júl. 16-dikán Budához közelitének a sajkák. A
pesti oldalon nagy csapatokban táborozott a török hadsereg. A
budai parton pedig maga a nagyvezir várta a császári követet,
nagyszámú török katonai kisérettel. A mint a Duna közepén
úszó sajkák a két parton hullámzó török sokadalom közt elhaladnak,
mind a két oldalról megszólalnak az ágyúlc és a felállított
zenekarok. A sajkák mozsarai viszonozzák az üdvlövéseket,
a hajós nép pedig sznni nem akaró örömujjongásba tör ki,
midn a császári hajó zenekara is hozzálátott a muzsikához.^)
A szönyi békekötés szertartásainál szintén feldíszített
királyi naszádok mködtek közre, »deren jede mit 28 Darden,
woran theils rothe vnd weisse, schwartze vnd gélbe, grün vnd
weisse, danu blau vnd weisse zweifache Fáhnlein.« Izdenczy
András akkori császári internuncius hajói Komáromban szereltettek
fel. A esztergomi bég utasíttatott, hogy eléje küldje
sajkáit azon helyre, a hol a követek rendesen kicseréltetni
szoktak. Izdenczy márczius 17-én három hadi hajóval indul el
Komáromból. Spáczay Márton komáromi vicekapitány öt sajkával
kiséri Izdenczyt a szokott dunai pontig, a hol a portai
követek tiszteletteljes kicserélése történni szokott.
Onnan Spáczay
visszatér sajkáival Komáromba, az internuncius pedig
egész napi havazás közben este felé Esztergomba érkezik, s
18-án reggel hajnalban elindulva. Maroson ebédel, s az nap
este Budát éri. Ott elre küldi az esztergomi sajkások praefectus
agáját a budai vezér basához, hogy megérkezését jelentse.
A mint aztán kiszáll hajójából a partra, szállása eltt csauzok,
csorbadzsik, janicsárok és más török közönség fogadja. Budáról
márcz. 24-én indul el Izdenczy Konstantinápolyba, és állomásról
állomásra török sajkák által kisértetik, miglen ápril
27-én Konstantinápolyba érkezik. ^)
Befejezésül vissza kell még rövideden pillantanunk a
török dunai hajóhadra is. Megoldatlanul maradt ugyanis az a
kérdés : miképen farthatá fen magát a mi dunai hajóhadunk
annyi századon át, a régi világ leguagtjohh tengeri hatalmávnlf
Törökországgal szemben
E jelenség szembeszök és a kérdés mintegy önkéntelenül
veti fel magát.
Konstantinápoly elfoglalása óta állandóan oly rengeteg
') Extract aus dem au ír. Röm. Kaj. aucli zii Hniio-ern u. Böhems
Khöniglichei- Mayest. von clero an die Ottomanischen l'ort, abgesandteu
Bot.tscliafter. (Magy. nemz. múzeumi könyvtár.)
") V. ö. Majláth Béla: Az 1642ik évi szüiiyi békekíU.és tíh'ténete.