A dunai hajóhadak története

A SA.IK.VSciK INTK/.MKNVKM'.K KoUf^ZAKA. 221
Budavárának sz('ptcinl)C'r 2-diki dicsséges végostromáiiál
a síijkás liad az ostromló csapatok fedezésére szolgált vala.
Harczoluia nem kellett; mert a nagyvezir lindavár eleste
ntán táborostul és seregestül Szélcesfekérvár felé vette útját,
hajóit pedig, melyeknek az ostromnál alig vette valami hasznát,
a Dunán lefelé sztatá. ^)
Szeptember 6-dikán a keresztény tábor a Duna mentében
utána indult a. futamodó uagyvezirnek egész Tolnáig. A
sajkások szállíták a Lothringeni herczeget és fényes táborkarát.
Egy sajkás szakasz elreküldetett kémlelni a vidéket s a
dunai szig-eteken takarmányt gyjteni a lovak számára; mert a
Drávához elhümpölygött török és tatár hadak mindent fölemésztettek
a keresztény sereg ell. Útközben tudósítás jött,
hogy a nagyvezir már a Dráva túlsó partján van és Nándorfehérvár
felé közeledik.
E hírre Károly berezeg fíjloszlatá a fsereget s haza
bocsátá a külföldi hadakat. Csak Lajos badeni rgróf maradt
szolgálatban 12 ezreddel, továbbá a Batthyány és Eszterházy
magyar huszárok és a komáromi sajkások, kik a Dunán átkel
derék sereg számára Tohiánál hajóhidat készítenek. De az
októberi árvíz elszaggatá e hidat, a miért is a horvátországi
hadosztályt a sajkásoknak hajókon kellett a Dráva balpartjára
átszállítaniok. hogy Pécs kiostromlásánál jelen lehessenek. Az
ezernyi vitéz fiát illeti.
erre szükséges vívó mszereket és az eleség nagyobb részét
Karántországból szintén hajókon úsztatták alá. Október 16-áu
Pécs már körül volt zárolva. 22-éu pedig be is volt véve.
Ezentúl szapora egymásutánban jutott Lii)ót birodalmához
a Duna és Tisza mindkét partja, egész Péterváradig és
Szegedig. Az érdem oroszlánrésze a lángesz hst, Savoyai
Jen herczeget és a külföldi segédcsapatokat, fleg pedig
Magyarországnak eme táborozásokban fegyver alatt állott sok
1689. évi május 12-én véd- és daczszövetség
jött létre Bécsben a császár és a német tartományok közt.
Deczemberben az angol III. Vilmos is belépett a szövetségbe.
A következ évben Spanyolország és a Savoyai herczeg szintén
csatlakoztak hozzá. A szövetség feladatául tzte a westfáli
(1648.) és pyrenái (1659.) békekötések alapján létrejött európai
birtokviszonyoknak helyreállítását. Az a jó eredménye
volt e szövetségnek, hogy új tetterre és bátorságra lelkesíté
jactum habuit, dato Öclopetariis signo multos interficit, caeteros repetita
jaculatione et armatis Saichis ita perceilit, iit ex aquis eluctati secundum
oppidi murum aditum quaerereut, spreta pilarum grandine undiqiie e
lorica depluente, pauculi liguorum sti-ue in murum liaud citius enisi,
quam certis glandinibus iirostrati sunt.« {História Leopoldi, I, 718. 1.)
') Hammer, \(\. ^n.