A dunai hajóhadak története

214 AZ ELXÉMETESilÉSXEK, NEMZETI VIí^SZAH.VTÁSXAK
kébeu keservesen panaszolja Komárom városa az ottani szerbekrl,
liogy szüntelen zaklatják a nyugodalmas magyar polgárságot,
a miért is esedezve kéri a város felségét : intené
meg ezért ket a felség. 1610-ben Draskovits János királyi
tárnokmester új szabadságlevéllel akarta Komárom városát a
vitézl rend ellenében megoltalmazni,
de a komáromi véghelyi
vitézek részérl nemes Thaly Gergely rendkívül heves beszédben
védelmezé társainak jussait; mert a bemutatott városi szabadalomlevél
» ellenkezik a fizetésen lev vitézeknek jogával,
az kik éjjel nappal az körösztéuységnek és eö Felségének, mind
penigh ezen Magyarországnak szüntelen való vigyázásokkal
szolgálnak s vigyáznak.* Tiltakozásukat aláíratták a megye
alispánjával, birájával és az esküdtekkel, s felírtak a nádorhoz,
kérvén öt az egész nemesség nevében, hogy mentse meg
ket a megaláztatástól. Thurzó György nádor a végbeli nemességnek
és a komáromi sajkásoknak fogta pártját. »Zolgánk
Cherko Mihály — úgymond — nékünk az thy kegielmetek
levelét megh adá és a mellett zóval való wzeneteket is elégh
bewségessen meghjeleuté az komáromi Nemes és Vitézl rendnek
keössebbitésére, set az egész Magyar Országhy véghbelieknek
nagy gyalázatiara. Draskovics uram az teöbbi eö Feölséghe
commissariusival az wárasbély bírónak és polgároknak
instaatiaiokra és méltatlan panasztételeki'e, hogy kegielmeteket
az Avárosbely parazt bírónak jurisdictioiához keöt élezte.
Chudálunk annival inkább, hogy Draskovics Yram eleitl fogvást
végekben lakván és vitézl keníeret evén, tudgya az wégbelieknek
zabadságokat. IMíuthogy penigh az my tiztünk arra
vezérel, hogy az wítézlö rendet vgy mint az nemességet s
nemkülönben az polgárságot is igasságokban megtartchuk;,
nem akarjuk az eörökké való zokás ellen igasságokban my
ideönkben, hogy kegielmetek is megh háboríttassék.« Megírta
tehát Draskovicsnak, hogy tiltsa el a várost a nemesek jogainak
háborgatásától ; a városnak is megírta, hogy tartsa magát
saját határaiban s ne erltesse a nemességet és vitézl rendet
adófizetésre és paraszt szolgálatokra »a régi jó szertartás ellen«.
A nádor tehát, nem ismervén a város szabadalmait, a nemesség
javára döntötte el az ügyet; késbb azonban, 1612-ben, gondosabban
átvizsgálván mind a város, mind a nemesség által
hozzá benyújtott iratokat, érvényen kívül helyezé elbbeni liatározatát.
^) A nádort erre bizonyára a komáromi szerb nemességnek,
az úgynevezett vitézl rendnek, az ottani sajkás katonaságnak
a város magyar lakosságán elkövetett garázdálko-
') Takács Sándor : A komáromi nemesek viszálya a polgársággal
1610-ben. (Kumárom és vidéke. 1884. évi. -12. sz.)