A dunai hajóhadak története

:
338 I'OI.YAMI IIA.KJHADITNK SZERVEZETE,
sem találni többé Bécsben az egykoron virágzott hadi hajógyáriparnak.
^)
Klosterneuburgon kivl még Passauban és Pforzheimban
építettek és szereltek föl osztrák hadi járómveket, nevezetesen
hid.alá való pontonokat. 1795— 1796-ban Viztlmm százados
foglalkozott a nevezett hajógyárban hadi pontonok készítésével.
2)
A magyar hadi járómüvek, mint mondva volt, itthon és
kivált Komáromban készültek. Ezt a helyet mintha már a természet
is hajóépítésre teremtette volna. Négy nagy folyó folyik
össze Komáromnál : a Duna, Vág, Morva és Kába. A hajóépítéshez
megkívántató minden eszköz könnyen juthatott el e
központi helyre. De az elkészült gyártmányokat is minden
irányban könnyen és gyorsan lehetett onnan útnak indítani.
Komáromban a XVII. században négy hajócsináló kompánia,
st mint Draskovics János nádornak egy 1648. évi meghagyásából
kitetszik, még ágyönt mhely is létezett a hadi
hajók fegyverkezésére. A jelzett század elején még sokat és jól
dolgozhattak a komáromi hajóépítk. A külföldi készítményekkel
még most is bátran versenyeztek. Abból az idbl azt írják
rólok, hogy nem csak hajót födelezni tudnak, hanem a teknöjét
is szintúgy elkészíthetik, mint a legjobb passaui teknk. ^)
Mikor a dunai hadi hajókat ausztriai gyárakban kezdek gyártani,
a magyar hajó-gyártelepek, els sorban a komáromi,
egészen elveszték jelentségöket. Midn Rákóczi 1708-ban
hajóépít mestereket keres, kik Sárosba mennének a fölkelk
részére hajókat ácsolni : sehol sem képes olyanokat fölverni. Erre
Bottyán Érsek-Újvárról a következket írja a fejedelemnek
»Pölséged kegyelmes parancsolatja szerint hajócsínáláshoz ért
molnárokat, ácsokat és faragókat teljes tehetségembül kerestem,
de sehol olyanokat nem találhattam, kik feleségek s gyermekek
elhagyásával annyi földre menni resolválnák magokat. Azok is
nem oly derék mesterek, hogy maguktól tudnának hajót rendesen
ex arte felépíteni ; mert az midn magam csináltatok is : eleíbek
nyírem és szabom. Hanem lievir János uram keze alatt az
ittvaló czaíghoz tartozandó mesterember vagyon kett, kik
alkalmasint értenek az hajócsínáláshoz. Kértem ket Revir
uramtól, hogy bocsássa Eperjesre, de kígyelme nem ereszti.**)
^)Fuhrmann: Alt- und Neu-Wien, II. k. 1361., 1365., 1371. és
1.512. 11. — Schlager : Wienei" Skizzen, III. 283. 1. — Bermann : Oesterreich.
Biogr. Lexicon, I. k. 146 — 148. 11. — Meynert : Gescli. d. Kriegswes.
IV. k., 66— 69. 11.
-) Kurze Gesch. d. JRegimenter.
3) Tudom, gyjt. V. k., 3—35. 11.
*) Thaly . Arch. Rákócz. IX. k., 478. 1.