A dunai hajóhadak története

A Mnll.VCSI VKSZTOl- A ZSITVATORdKI KKKKIC. 147
kezeltek és niaradaudólag megtartottak.
Legénységök velk és
a szomszéd falvakban telepedett le, mint serviens nemesség ;
mívelte saját hasznára hübérben a vajdáitól kapott földet, had
idején pedig hajókra szállt, rizte Magyarország hajózható
folyamait s folyamvárait, és katonáskodott zsoldért a királyi
zászló alatt.
A nagyváradi békéhez kötött remények és a trök ellen
indítandó közös európai hadjáratra való elszánás tudvalevleg
csakhamar elpárologtak. A nehéz vontatással létrejött nagyváradi
békekötés soha sem lett végrehajtva. Az ország déli
vidékei : Pozsega, Pozsega-Szeut-Péter és Prépostvára már az
elbbeni esztendben önként meghódoltak a folyvást terjeszked
és nyugtalankodó ozmánnak. Mint láttuk Klissa is
elveszett, az 1538. év nyarán pedig az a rémhír riasztá fel az
európai kereszténységet, hogy Szulejmán roppant hadi készületeket
tesz Buda és Bécs elfoglalására. Nagy sürgés-forgás
keletkezek azért a vármegyékben, nemkülönben Bécsben és
Pozsonyban a kell számú hadak gyjtése és a még hiányzó
hadi eszközök, fegyverek, gépek és naszádok beszerzése körül.
A magyar rendek Sellyén gyltek össze részleges gylésre. A
Ferdinánd királyhoz intézett fölterjesztésökben kérték a királyt,
hogy Budát mentl nagyobb hajóhaddal vegye oltalma alá.
Még a szelídlelk Anna királyné is tevékeny részt vett a mozgalmas
hadi készüldésekben. A pozsonyi és komáromi dunaparton
népes, zajos hajógyárak rögtönöztettek, hol az ácsok és
hajóépít mesterek egész serege szerényen foglalkozék naszádok
építésével és javításával. - Pereghi Albertre maga a
királyné parancsolt rá, hogy a magyar dunai hajóhadat jókarba
helyezni siessen. Szerelje azt fel és tartsa készen, hogy szükség
esetére ellentállhasson az ellenség erejének és a hajókatonaság
rögtön, minden perczben mozgósítható legyen.^) Bécsben hasonló
buzgalommal ácsolták a vizi járómveket és hadi hajókat. Hajóépít
pallérokat és szakért munkavezetket »pro construendis
navibus bellicis« a magyarországi naszádosok és hajóépítk
komáromi czéhébl kért a király. ^) Még az öreg Révay
Istvánnak nyughatatlan tüzes vére is visszavágyott ismét a
közcselekvés terére. Elhagyván nyitrai és thúróczi birtokainak
békés magányát, még egyszer kardot kötött s ötven jólfegyverzett
huszárral elbb Erdély védelmére sietett, ^) majd a királynaszádosok
kapitányi állására ajánlkozott.
1) Magy. orsz. levtr. Ben. resol. reg. Anna királyné Albert prépostnak.
Bécs, 1540. febr. 13.
2) U. o. Ferdinánd 1540. évi febr. 1.3-dikán kelt rendelete.
3) Áy. 1538. évi sellyei részleges rendi gylésnek Ferdinánd
10-^