A dunai hajóhadak története

22 P.iOIAI És NKPVÁNlxir.LÁSKOlfl IIA Ji'iHADAK A lil\Á\,
gos, Logy egy kútföbcu som találliutiii uyomát tiuuuk, liogy
•Attila zen rettent hadjárata alkalmával a Loiren is, mely
folyót pedig a chalonsi ütközet eltt a liúu sereg általános
egyesülési helyévé tette, vagy a Vesle vizén, melyet szintén
helevont hadi terveihe, vagy a Szajnán, vagy más galliai folyón
hasonló vízi hadi készületeket tett volna. Még a 452. évi itáliai
hadjáratánál sem tapasztaljuk, hogy valahol, noha sok vizén
megfordult s a várvívás mesterségében is töbhször megprólx'ilkozott,
hajókat használt volna. A kegyetlenül feldúlt Aquiléja
ellen szintén csak a vívás rendes eszközeit: futó árkokat, ostromkosarakat,
hágcsókat és alagárkokat vett igényhe. Pedig
Aquiléja akkor jeles római kiköt s a kalózság elnyomására
rendelt állomási helye volt egy római hajóhadnak. ^)
Nem mulasztom el mellesleg fölemlíteni itt, hogy a
»tizenegyezer szüz« phantastikus legendája is körülbelül ebben
az idben szerepel. Diognetus britt királynak leánya Oi'solya
tizenegy jól fölszerelt három evezs hajót rendel ki, hogy azokon
iiómába búcsút járni menjen. A világ minden részébl tizenegyezer
szüzet gyjt maga mellé a hajókra. A szent hajókázás a
Rajnán történik Köln felé. Itt hírül veszik, hogy Attila hunjai
a nyugoti tartományok ellen törekszenek. De ez nem háborgatja
a jámbor szzeket, s leeveznek a festi Rajnán egész
Bázelig, s onnan gyalog zarándokolnak az örökvárosba.
Visszajövet egy soha nem létezett pápa, Cyriacus, kíséri el
ket. Kölnbe érkeznek és rémülve tapasztalják, hogy Attila a
várost már ostromzár alá fogta. Attila kardra hányatja a
szüzeket, hajóikat i)edig elszedefi fölök. ^) E mesebeszédnek,
melynél külímben nagyobb esztelenségeket is olvashatni a
német krónikásoknál, legföljebb csak az lehet történelmi
alapja, hogy idszámításunk els századaiban a Rajnán is
hadi hajók közlekedtek, és hogy Attila Kölnben zsákmányul
ejthetett néhány ilyen hajót, melyek hadi vállalatainál hasznára
voltak.
távíjlságva szárazon szállítják át hajóikat a nicaeai tóra. {]ViUceu : Gescli.
d. Kreuzzüge. I. 147. 1.) A XV. század els felében a velenczeiek is kénytelenek
liajórajukkal szárazon menni át az Etscli folyóból a Gardatóba.
Ugyanezt teszi II. Mobamed szultán a Bosporuson, Konstantinápolynak
1453. évi utolsó ostroma alkalmával. (Hammer: Gescb. d. Osmaniscb.
Eeichs. II. 23. 1.)
') Thievry szerint a római hajóhad nem szerepelt Aquiléja ostrománál.
»Hová lett ezen hajóhad — kérdi — 452-ben
'
Elveszett-e már
akkor a római erö minden nap növeked szétbomlásával, vagy ellenkezleg
a császár hívta vissza, hogy a ravennai hajóhadhoz csatolja és a császári
lakot annál biztosabban fedezze : nem
I. r. 176. 1.)
tudjuk. « {Attila történelme.
-) Lásd : »CijHacus pápa és a th^enegijezer oysohjaszib:« czím értekezésemet
Kath. Közlöny. 1868. évf.