A dunai hajóhadak története

1 I 164 A Mi'irACSI YKSZTiiI, A ZSIl ^• A 1 il!' iK ln;KKI("l.
király-naszádosük kiipitáuyát Taruúczyt Ijízta meg a különféle
izenetek átvitelével Budára. ^J Egyéb mködése ismeretlen.
Utóda lett Nesthc Lukács, a Tomory érsek péterváradi
küzdelmeinek idejébl ismert derék naszádos vajda. Az elaggott
bajnok csak néhány hónapig, 1550. évi tavaszig parancsolt
a király-naszádosoknak, a mikor is a halál kiragadta az
élk sorából. 2) Az érdeme lesz, hogy Ferdinánd az általa
tervbe vett katonai reformok közé a naszádosok zsoldjának
rendszeresítését is fölvette. » Statuere volumus — írja a
király 1549-beu márczius 8-dikán a pozsonyi kamarának —
quo pacto in posterum nazzadistarum soluciones fieri debeant.«
Ennek következtében a komáromi naszádosok zsoldja évi
40 forint helyett 60 forintban, a sellyeieké, s valószínleg a
gyri s pozsonyi naszádosoké is, 48 forintban lett megállapítva.
A Sellyén tartózkodó 14 és a Komáromban tartózkodó 8 rokkant
naszádos vajda, »qui extra militiam stipendia nostra expectant«,
évi nyugdijat kapott ; amazok 100— 100 forintot, emezek
40—40 forintot. ^)
E kedvezmények és újítások valamint egyrészrl serkentésül
szolgáltak, másrészrl a készülben lev hadi események
tekintetébl sem tévesztek el hatásukat. A naszádosok ismét
nagyobb számban jelentkezének Ferdinánd zászlai alá, úgy hogy
1550-ben 824 naszádos találtaték a királyi hadseregben. Az
ország életerejét fogyasztó bonyodalmak úgy hozták magokkal,
hogy a harcztér, melyre a verseng hatalmak tevékenységök
súlypontját fektetni kénytelenek valának, a Dunáról a Tiszára
csuszamlott át, és a dunai naszádosok szolgálatát a Tiszán is
igénybe vette. A törökök hségén lev Petrovics a Tisza és
Maros közt tzte ki zászlaját s nagy tömegekben gyjté a szultán
által jobbágyi kötelékeibl felszabadított szerb népet. A
gyülevész tömeg 1549. évi szeptemberben elfoglalá Csanádot,
és ezzel birtokában volt Erdélyország kulcsának, a Marosvonalnak.
Látváu ezt Kazim budai basa, hirtelen elhagyá a
fvárost és Szegeden a Tisza partján ütött tábort. Szeged fölött
Szolnoknál a Salm Miklós és Báthory Endre császári hadai
gylekezének. A Közép-Tiszán most annyiféle és oly rengeteg
hadi nép csoportosúla, mintha éppen világháború lett volna
kitörben.
A tiszai és marosi vonalak megersítésére még 1549-beu
kezdett Ferdinánd egy új várat építtetni Szolnokon, a Zagy-
1) Magi/, orsz. levtr. Ben. res.
-) U. o. — A pozsonyi kir. kamara 1.^50. évi számatlásai kíizt jún.
4-cliki kelettel elfovflúl : »Nassa(listarnm Capilaiiei Liifae Nyestlie viduae
pi'ovisio annua 20 fl. vesnlvitnr.«
") U. o. Stiitns fr()C;:itionnm 1049— ll.