A dunai hajóhadak története

38 KIRÁLYI HAJDSNEP.
n29-l)cu szeruncsétlenség érte a iriagyar királyi hajó-
Iradat. II. István a Byzanczba meuekült Almos berezeg miatt
háborúba keveredvéu Comnen Jáuos görög császárral, uagy
sereggel és eivs hajóhaddal ment a görögök ellen. Ez utóbbi
hasznos szolgálatot tett neki Nándorfehérvár ostrománál, meg
Zimony megersítésénél. De a császár a Feketetengerröl küldött
lel hajóhadat István ellen, mely a miénknél sokkal ersebb
lévén, azt Horomvár alatt, egy dunai ütközetben, görög tzzel
részint felgyújtá, részint elmeríté vagy elüzé. Horom és Zimony
elvesztek, s a Szerémség nagyobb része is az ellenség hatalmába
került.
Ezentúl évtizedeken át hallgatással mellzi a t()rténclem
a magyarok hajóhadát. A magyaroknak ebben az idben, a
horomvári veszedelem óta, hajókészletök alkalmasint nem volt.
Mikor a trónkövetel Borics 1146-bau Pozsony urává lesz és
Géza király hadai a város visszavételére sietnek, nem találjuk
a hajóseregnek is igénybevételét, noha e hadjárat súlypontja
egészen a Dunára volt fektetve. Ugyanakkor ütött Henrik is
az országra Ausztria, Bajor- és Szászország összes haderejével.
Az ellenfelek szárazföldön mérkznek egymással, s Géza az
si magyar taktikát alkalmazza a németek ellen. Székely és
beseny íjászokkal támad s állítja meg a futamlókat, könny
lovasaival fogja oldalt a német dandárokat s intézi rohanásait
a menekül ellenség után. De habár a magyar vitézség ezúttal
is valamint más alkalmakkor dúsan aratta a dicsség borostyánát;
még sem tagadhatni, hof/tj a hajóhad nólkiilözi'se és a.
hi's-jidefh'nsí';/;, meJi/líjcl a nemzetnél' ntindi;/ j(il fölszereU ellense;/;/el
li'cUe vi