A dunai hajóhadak története

ES A SAJKÁSOK I.NIKZ.MENVKM.K IvoKSZAKA. 245
})ok ellopását. »Csuk nz sajkái készüljenek; vasat kiváu
sokat. « ^)
Bottyánvára, a paksi liíd és az imsódi sáncz azért
voltak kiváló liadászati fontosságú helyek, mert nem csak a
Dnuát tartották fel- és lefelé elzárva az ellenségtl, de szabad
hadi vonalat is nyitottak a magyar seregnek Szeged felé és a
Pest-hatvani magyar táborral összeköttetésbe hozták a Dnuát
össze. Grf. Eszterházy Dániel jún.
s a túl a dunai knrucz csapatokat.
Június -Jr-dikén Földvárt is megszállták a kuruczok s a
solti réven át Fehérmegyét és Tolnát a Kunsággal kapcsolták
6-dikán már a földvári sánczból
keltezi levelét a fejedelemhez. Földvár bevételénél vizi
harczban sem volt hiány. Eszterházy a földvári Duna-szigetre
hajdúságot rendelt a sajkás ellenségnek vigyázására. Mieltt az
imsódi sánczból megmozdult volna, elre kiildé 6 sajkán a
szegedi és más válogatott hajduságbelieket, hogy a solti sáncz
mellett elhaladva, a Duna szigetjének fels részére vessék
magokat. E feladatot a hajdúság szerencsésen végrehajtotta
és a kijelölt szigetre megérkezett. Azonban még ki sem kötöttek,
midn 6 sajka szerb, kik az elbbeni napokban pálinkát,
dohányt és eleséget vittek Budáról Földvárra, fölszedte horgouynit
és visszaindulóban volt Buda felé. »Kiknek visszatérésekben
eleiben állván az mi sajkáink a Duna szigetjének föls
részén, kemény harczot tettek egymással, majd másfél óráig
szokott kemény álgyúlövések alatt; de Istennek neve dicsértessék,
a mieinknek kevés károkkal : öt megsebesedettel és egy
megholttal, a ráczságnak peniglen számosan való elveszésével
lett meg, — a minthogy tegnapeltt, idejövetelemkor temettettenek
is felessen, i^z sajkáik visszaverettetvén, ide rekesztettenek,
a minthogy most is minden készület nélkül az part alatt
lebegnek, magok az sánczban beszorulván.— Az sajkás pattantyúsa
is tegnapeltt egy hasonlóképen elveszett.* ^) De a
paksi hidnak, nevezetesen pedigBottyánvárának,e fontos magyar
hadmködési eszközöknek fenállását sem tekinthette az ellenség
közönyös dolognak ; a miért legelbb is a hid megsemmisítését
határozták el. E tervöknek elég korán ment híre
;
június
12-dikén már Bercsényi is megtudta azt és értesítette felle a
fejedelmet. A Komárom elejéig vigyázó portásai találkoztak
ugyanis a kaszállókon némely komáromi magyarokkal, kik
megsúgták nekik, hogy a gyri és komáromi sajkások nagy
készületeket tesznek a Dunán. Hajóikkal le akarnak ereszkedni
Paksra, hogy a Bottyán hidját elbontsák. Azt is mondták, hogy
') Thalij, IX. k. isy. 1.
-) ü. o. 194. 1.