A dunai hajóhadak története

174 A .MIIIIACSI \ KS'/Tol. A /.Sri\ A 1 1 M;c Uvl UEKKIG.
következett országgylések, melyeken szüntelen csak a közoltalmi
eszközökrl, sérelmek orvoslatáról, adóemelésrl és hadállításról
tanácskoztak, de melyek azért sem a kedélyek forrongását,
sem a kormány visszásságait, sem az idegen befolyás
zsarnokságát s a hódoltság nyomorát, sem végre a szerencsétlenségeket,
melyeket a balsors ez idben a hazára mért, meg
nem szüntették. A kor sötét gyászlapjairól, melyeken csak a
Zrinyi Miklósok, Dobó Istvánok, Pálfty Miklósok és még néhány
magyar hadnagynak hsi neve tündököl, kevés olyan hadi
esemény domborodik ki, hogy emiékök közt a naszádosok vitéz
tettei is külön följegyzésre méltattak volna. Yizi hadaink csak
Szigetvár, Gyr és Esztergom ostrománál voltak dönt szerepre
felhasználva, a nélkül azonban, hogy részvetk az ütközetekben
jelentékenyebb elnyöket tudott volna biztosítani hadainknak
az ottomán túlervel szemben.
Midn Miksa király az 1566. évi országgylés végzéseit
megersíté, már újra kezdetét vette vala a török liáború, mely
(jryula elestét vonta maga után. Csakhamar a hetvenéves
Szulejmán is megindult hatodik magyarországi hadjáratára.
Miksa nagy buzgóságot fejtett ki a hadak gyjtésében és fölszerelésében.
A német birodalom örökös tartományai és
Magyarország százezret meghaladó hadsereget állítottak fel a
közeled veszedelem elhárítására. A dunai hajóhad összes állományát
12 jól fölszerelt régi gálya s 2 vergantin hajó, továbbá
10 új gálya és a komáromi 80 naszáddal együtt 160 ó és újból
ácsolt fegyveres naszád, nemkülönben 30 teherhajó és számos más
egyéb vizi járóm képezte.^) A Bécsbl alászálló császári hadaknak
rendes gyülhelye és kiindulási pontja mindig Komárom.
A komáromi hadközpontosítás csak növelte tehát az ottani
naszádtelep fontosságát. De azért, a mióta Zay a fels részekben
kapitányoskodék és Kassa várában parancsolt, a komáromi
magyar naszádosokon folyton folyvást helyettesek, vagy rövid
idre alkalmazott kapitányok vezérkedének. Most, hogy a
liáború újból beköszöntött, azt tanácsolta Veráncsics a királynak
: töltse be állandóan a naszádkapitányi állást, melynek
fontossága a háborús viszonyok közt mód felett fokozódott.
Javaslatba hozta: Forgách Simont, a lippai, temesvári és váradi
hst, a dunántúli részek késbbi fkapitányát ; Balassa Jánost,
ki 1551-ben Paksy Jánossal együtt a követi küldetésben távollev
Zay Ferenczet helyettesíté a szolnoki naszádosoknál s
most a megyei fölkel nemességnek s a bányavárosoknak volt
' Zeitlun