A dunai hajóhadak története

KATONAI KK TÁRSADALMI VIPZONYAI. 343
delmességet s ;i testületi együvétartozás szellemét ápolá és
századokon kei-esztttl fentartá. Hogy miben álltak az els
magyar bajónépek fegyelmi törvényei : emlékek hiányában ez
id szerint meghatározni megközelítleg sem lebet. Láttuk,
hogy Anjou uemzetségbeli királyaink alatt rendes polgári törvénykezéssel
élnek, ellenben II. Lajos szabadságlevele értelmében,
mely azonban régibb kiváltságokra utal, külön hadbiráskodással
vannak felruházva. Zsigmond királynak 1427. évi
fegyelmi szabályzata száz évvel idsebb ugyan Lajos privilégiumánál
; de abban speciális vonatkozásokat a naszádosokra
nem találunk. Altalános fegyelmi szabály az, mely az egész
hadseregnek szól, de leginkább a zsoldosok prédálása ellen van
intézve. Szerinte a vezér felels mindenkiért ; a biró és kezes
egyszersmind. A frankfurti hadi jogkönyv 1565-böl a hajónép
fegyelmi szabályait (Artickel der Schiffordnung) is tartalmazván,
azokból álljanak itt a következk : I. Naponként mindenek
eltt az Isten igéje hirdettessék és szent mise tartassék ; minden
hajólegény tartozik az istentiszteleten jelen lenni, si
dicséretes szokás szerint kérvén a Mindenhatót, hogy kedvez
szelet és jó idt adjon, i) II. A káromkodás szigorúan tiltatik.
III. Hajótársa ellen senki se fogjon fegyvert. IV. Birkózni,
verekedni vagy ökleldzni a hajón nem szabad. Y. Kün a parton
sem szabad azt cselekedni. VI. Mikor a hajós (matróz)
dolgozik, a hajókatona ne háborgassa, se ne tartóztassa munkájában.
VII. A hajósok és hajókatonák jó egyetértésben
éljenek. VIII. Fegyverekkel visszaélni nem szabad. IX. A
kártyajáték szigorúan tiltatik. X. Éjjelenként nem szabad a
hajón vagy ben a hajóban ég gyertyával járkálni. XI. Más
hajóra sem szabad átlátogatni. XII. A hajókat tisztán kell
tartani, hogy semmi betegség meg ne honosúljou rajtok. XIII.
A kapitánynak mindenki föltétlen engedelmességgel tartozik.
Az újabb kelet sajkás reglement nem levén történeti érdek,
azt 6 helyen mellzendnek tartom.
Sajnálnunk kell, kogy a magyar király-naszádosok istenes énekei
és vallásos hajószertartásai mind elpusztultak. A német dunai hajóhad
istentiszteletérül is csak gyér tudósítás maradt fen Toll Jakab 1646.
évi úti leveleiben. a bajor választófejedelemnek Bagnius Mantuanus
marchio által vezényelt dunai hajóhadát szemlélte meg Komáromban,
jnidöu az pünkösd na^yán a gályákon és sajkákon istentiszteletet tartott.
Arról a következket irja : »Dies erat Pentecostes, cum Sacris a
monachis more solenni primo mane peractis, iterum consceusae naves
sünt, succinentibus notum illud, quod mirabar, Lutheranum Canticum
matutinum germanicum, quod incipit : »Aus meines Hertzen Grundé «,
tibicinibus et cornicinibus. Et ecce ! cum hi, qui in nostra navicula mantuani
illius marchionis annonarii erant, ut fest die factum opportuit,
amicorum more cum rusticis egerunt, omnia amicorum, ut vetus dictum
fért, connnunia existimantes. -< {Epistolae itinerariae.)