A dunai hajóhadak története

És A SAJKÁSOK INTKZMÉNYK.NTK KORSZAKA. 229
bacluak liarczképes állapotba helyezésérl, a Hottilla felújitásáról
és szaporitásáról. E czélból egy, a badi hajózás ügyeiben
jártas, szakképzett és sokat utazott frauczia tengerész, Fh'ury
marquis hivatott meg Lipót udvarához, azzal a megbizatással,
hogy az elhanyagolt dunai liajóhadat saját tervei szerint felújitsa
és hasznavehet állapotba tegye. Lipót 10,000 tallért
fizetett ki Fleurynek a kisérletek megtételére, s kinevezte t egyszersmind
az összes dunai hajóármádia fparancsnokává, admirál
czímmel. A derék külföldit nem jó szívvel fogadta az udvari
katonai párt. Fleurynek mondhatatlan sok fondorlattal, személye
ellen sztt ármányokkal kellett Bécsben megküzdenie.
Gróf Stahremberg Rüdiger, udvari fhadi tanácselnök, gróf
Rosenberg kamaraelni'ik és Kollonics bibornok ellene törtek s
építészeti rendszerét helytelenítették. Mindazonáltal Fleury
hajói, számra nézve hét, 1692-ben elkészültek és fölszereltetvén,
a Dunára böcsátattak. Építési költségök 700,000 forintra
rúgott. Nehézkes, súlyos test gályák voltak azok, melyek
jelentékeny számú nagyobb-kisebb ágyúkkal, taraczkokkal és
liollaudi matrózokkal voltak ellátva.
E hajókkal Fleury 1692-ben az Al-Dunára rendeltetett
Croy Eugen berezeg segítségére, ki Nándorfehérvárnak a törököktl
visszavételét tzte ki czéljául. Július 31-én átszállították
a sajkák a Száván Stahremberg Cluido csapatait és az
éjszakán át vert hajóhídon másnap a deréksereget is. A császáriak
minden oldalról körifogták a várost, csak közlekedését
Temesvárral és a temesi ejálettel nem lehetett akadályozniuk.
E közlekedést, mely legfbb támasza volt a nándorfehérvári
ottomán rségnek, a török dunai hajóraj tartá fen oly ersen
és biztosan, hogy Li})ót hajóhada, mely a komáromi sajkákon
kívül Fleury parancsnoksága alatt 4 nagy gályából és 50 ágyúnaszádból
állott, még csak megközelíteni sem merte a törökök
vizi csatavonalát. Ellenkezleg augusztus 14-éu este jéges
közben a törökök mind a városból, mind hajóikból megtámadták
a leopoldiakat és soraikl)an súlyos károkat okozának. Ezen
alkalommal a vihar is jelentékeny sérüléseket tett a Fleury új
gályáiban. Egyet elszakított horgonyáról és Zimony felé a
Duna balpartjának hajtá, a hol el kellett azt égetni, nehogy az
ellenség kezébe jusson. Idközben Fleury meghalt és helyébe
Assemann neveztetett ki a császári dunai hajóhad admiráljává.
Assemann a megtizedelt, nehéz mozdulatú és részben megrongált
s leszerelt császári hajókat nem tartá alkalmasaknak foutosabb
hadi vállalatokra s még idejekorán elvontatta nehezebb
járómüveit a harcz színhelyérl, föl a Dunán Zalánkemén felé, a
') Rocca, id, m.