A dunai hajóhadak története

«
A ^íl>llÁ(SI AKS/.TÖI. A ZSII\ A|li|;nK I I'.KKKIC. 2()7
a Duna vizét. Harmiuczöt török zászló s uégy ágyú jutalmazá
a császáriak vitézségét. ^)
E csapás után ismét visszahúzódott a török hada gellérthegyi
sánczok közé. A budai Víziváros hosszában 300 különféle
török vizi járóm. többnyire hadi hajók és sajkák, horgonyoztak
az elsánczolt török tábor körül. November 14-én Geisberg
bajor ezrede hozzáférközött e hajókhoz s részint elsülyeszté.
részint feltüzelé azokat. Ezzel megsznt a budai törökök közlekedése
a pesti török garnisonnal, mely Budavárát és a gellérthegyi
tábort élelemmel s hadi szerekkel látta el. ^)
Azonban a vitéz és akaraterös Husworm nem sokáig tartotta
már kezében a tábornagyi pálczát. Hatvan várának 1603.
évi bevétele utolsó fegyverténye volt a jeles hadvezérnek, kit
ha nem dicsérhetünk is hazánk s a magyar vezérférfiak iránti
sokszor hideg érzelmei miatt, azt mindamellett l)e kell ismernünk,
hogy még e tekintetben is különb volt a császári hadsereg
akkori többi vezéreinél, mint katona pedig sokkal magasabban
állott amazoknál. Olyan sikert legalább egyik társa
sem vívott ki a török(')k ellen, mint . Midn 1603-ban a hadjáratot
befejezé s Mátyás fherczeg és hadvezéri bajtársai
alattomos fondorlatainak Icövetkeztében tábornagyi állásáról
elmozditatott, 6-4 török gyzelmi tropháát tett le a császár
lábai elé. ^)
III. Mohamednek 1604-ben bekövetkezett halála után,
a még kiskorú Ahmed alatt,
békét kért ugyan a török liudolftól,
minthogy azonban a törökök Gyrt és Komáromot kivánták
a béke díjául, a békealkudozások nem vezettek eredményre.
Szeptember 5-dikén híre jött, hogy Mohamed szerdár nagy
hajóhaddal közeledik Buda felé s Pest várát is kiostromolni
akarja. E hírre a császáriak lángba borították Pestet s egész
rségestül kivonultak a fenyegetett helybl. A nagyvezir, ki 70
ezer emberével elébb a Kákoson ütött tábort, a Dunán felvonuló
németek után indult s szept. 19-én Esztergomot körülzárolta. Rudolf
hadai, melyeknek vezérletét Rusworm után Básta György
vette át. Esztergommal szemközt, Párkánynál szálltak táborba,
s a várbeliekkel hid által tartván fen a közlekedést, az ellenséggel
több ízben szerencsésen csatároztak. A nagyvezir sem
— Szalay L. : IV. 461. 1. - Horváth M. : IV. 485—486. 11.
1) Istvánji, XXXIII. és utána Katona^ IX— XXVIIl., -'UT
—
-..'(til.
-) Ortelius rediv.
11.
•^) A szerencsétlen féi-fiú gyászos esete ismeretes. Eudolf császár
IfiOó-ben perbe fogatta s elhamarkodott igazságtalan itélet alapján Prágában
a régi Eatlia\is udvarán lefejeztette. Eletének k