A dunai hajóhadak története

407
nöztetnek. Bécsben hasonló buzgalommal ácsolják a hajókat.
Még az öreg Révay István is visszavágyik a kii-ály-naszádosok
kapitányi állására, s a rokkant Erdhegyi Benedek helyébe újból
naszád-kapitánynyá lesz. Szulejmán azonban nem jött be most az
országba. S minthogy Zápolya halála után a fhatalom Izabellára
bízatott, a kiskorú király gyámja Martinuzzi pedig a kétszínt
játszta : Ferdinánd elérkezettnek látta az idt Buda visszavételéi'e.
Hadait Fels Lénárd fvezérlete alatt 1540. évi okt. 3-án
indítja el, s mire azok Esztergom alól lejebb mehetnek, Révay*
István már ersen vívja a király-naszádosokkal Visegrádot, de
Izabella hajóhada által megldöztetik s ingadozni kezd, míg csak
a német hajóhad nem érkezik segítségére. Minthogy azonban az
id télire fordul, Buda ostroma ezúttal elmarad. Révaynak 1000
fnyi naszádos hada Komáromba megy telelni. 1541-ben tavaszszal
ismétli Ferdinánd a budai hadjáratot. Hajóhada a Nj'ulakszigete
mögött vet horgonyt. Onnan indulnak ki hajói a magyar
s török hajórajjal való ütközetekre s a vár ostromlására. 8zulejmán
június 23-án temérdek haddal s 500 hadi hajóval indái el Budára,
fölmenteni a németek ostroma alól a várat. A veszedelem
azonban még Szulejmán megérkezése eltt éri a német hadakat.
Rogendorf, ki a pesti oldalra költözteté át táborát, a Dunán való
átkelésnél, aug. 21-én, egy nagy vihar alkalmával, a budai várrség
által hirtelen megtámadtatik, s ágyúitól s lovasságától elvágva,
a budai oldalon visszamaradt csapatait mind elveszti. A
magyar és német hajóhadak közt öldökl csata fejldik. Révay
a német hajóhaddal szerencsésen keresztül vágja magát Budavár
alatt s még azon éjjel gyors evedzéssel Komáromba fut. Rogendorf
elre nem látó gondatlansága 16,000 ember életébe kerül. E
csorbát 1542-ben igyekszik Ferdinánd kiköszörülni. Fölkészült
dunai flottája most jelentékeny vízi ert képvisel. De a német sereg
és hajóhad csak szept. 27-én érkezik Buda alá. A csatározás
a Margitszigetnél felállott császári hajóhad és a budai flotta közt
veszi kezdetét, azonban a színleges hitvány hadviselés csak néhány
napig tart 158
Szulejmán júl. 22-dikén ismét Budára, onnan Esztergomba megy. A
komáromi vajdák csak 40 naszáddal lehettek segítségére a keményen
szorongatott váimak, de lelkesedésök nem mentheté meg
Esztergomot, Tatát és Komáromot. A padisa egymásután ragadja
ki e várakat idegen kapitányaik kezébl. Fei'dinand nem küldte
most az országba a birodalmi német hajóhadat, hanem kün tartá
azt Bécs oltalmára. Csak Bécs városának megersítése után 1544.
évi márczius végével küldött le a király egy flottillát, — késbb
40,000 emberrel maga is Pozsonyba, majd Komáromba szállott.
E seregnek Esztergom megvétele a czélja ;
de midn hírét veszi,
hogy Szinán basa 64,000 emberrel j("> Esztergom felszabadítására,
visszasiet Komáromba. A magyar dunai hajóhad Budának 1540.
évi szerencsétlen ostroma óta már csak mint a német hajóhad fiókosztálya
szerepel. 1549-ben a Dunáról a Tiszára csuszamlik át a
harcztér, a miért is a tiszai és marosi vonalak megersítésére várat
építtet Ferdinánd Szolnokon. A szolnoki vár oltalmára a komáromi
naszádosok egy osztályát rendeli Chemeri ZayFerencz kapitánysága
alatt. A tiszai hajóhad kezdetben csak egy század naszádosból
áll 3 vajda vezetése alatt, s 1551-ben kezdi szolgálatát. A
törökök 1552. szept. 3-án megveszik Szolnokot. A tiszai naszáilosok
kapitánya megszökik s a várat Amhád basa kezeibe szol-
Lap