A dunai hajóhadak története

KIUAl.Y-XASZAlxiSdK, 75
keuysógc :iz 1492 — 1495. évi török liadjáratukbau lokóit N;'i;idoríeliérvár
megersítésére és seregeiukuek a Duuáii val»j
átszállítására terjedt. Az a látszatja, miutlia az utóbbi évek
zavai-aibau megtizedelt s elhanyatlott liajórajuuk már ueni
leuue alkalmas nagyobb hadi vállalatokra. Régi gyakorlott és
vitéz legénységének színe-java elpusztult, elszökdösött, vagy a
török fogságban senyvedt.
A déli végeknek nagyobb biztosságba tételére s megersítésére
csak 1498. körül történtek hatályosabb intézkedések.
Egyes derék hazafiak tetemes áldozatokat tettek le a haza
oltárára, hogy a törökök elleni védekezési ügy rendbe hozassék.
Osvát zágrábi püspök egymaga 32,000 aranyat hagyományozott
Nándorfehérvár, Jajcza. Szabács és Szörény megersítésére.
Zápolya István 40,000 forintot hagyott végintézetileg
felében a királynak, felében a rendeknek, de szintén az ország
oltalmára. És csakugyan megkezddött a végvárak helyreállítása
s hajóhadak által biztosítása. Az 1498, évi országgylés
rendelte, hogy a végvárak rzése királyi költségen történjék.
A fpapok, furak, a nemesség és vármegyék saját zászlóaljaikkal
segítik a királyt s tartoznak az hívására haladéktakinúl
fölkelni. A nem zászlós papok és nemesek birtokaik
arányában zsoldosokat fizetnek. Szükség esetére közfölkelést is
ki a nádorral és országbíróval együtt éven-
rendelhet a király,
kint megvizsgálni tartozik a végvárak állapotát, hogy a hiányok
nyilvánvalókká legyenek. A végek tisztviseli, a kalmárok
és más rendbeli személyek, htlenséget követnek el és bnhdnek,
ha eleséget, fegyvereket s más hadi szereket adnak el a
törököknek. ^)
A törökök értesülvén a magyar végekben történ ezen
készületekrl, azon töltötték haragjokat, hogy néhányszor bekerítették
Jajczát ; de megtartani a várat még sem voltak képesek.
1502-ben Corvin János herczeg és Som Józsa temesi gróf
az erdélyi vajdával és másokkal ismételten átkeltek Horomnál
(Üj-Palánka) a Dunán és egyesülve a nándorfehérvári rséggel,
a törököket Jajczától mindig gyzelmesen visszaverték.
Ekkor már az al-dunai és szávai ersségek vizi hadak
dolgában is jobb karba voltak helyezve. A naszádosok fállomásai
voltak ezen évtizedben Nándorfehérvár, Zalánkemén, és
Pétervárad, a Száván pedig Sabácz. Ezek megersítése erélyesen
foly az 1494— 1495. évektl fogva. Az akkori királyi
számviteli jegyzék tanúsága szerint 1494. évi október 24-én
Pósa tárnoki tiszt Zalánkeménbe utazik le a király levelével,
melyben a király Nándorfehérvár alá rendelte a zalánkeméni
') Corpus juris liuugar. I. 292.